2014. február 4., kedd

Életmód váltás, szép lassan

Hihetetlen, de már eltelt egy hónap ebből az évből és mivel mindenki tartotta a teljesen reális újévi fogadalmát, mostanra mindenkinek gyökeresen megváltozott az élete és elérte a mindig áhított súlyát.
Aki mégsem, az csapjon bele, mert egy csapatban vagyunk.

Mint a blog életében legtöbbször, most se a jó megoldást írom le, csak azt, amit éppen kipróbálok.

Ebben a bejegyzésben éppen azt, hogy nem egy hónap alatt, egy csapásra hozom rendbe az életemet, hanem szépen lassan elkezdek mindent kicsit jobban csinálni és ha minden jól megy, életem legvégén azt tudom mondani, hogy ezaz, szép volt!


Vegyünk valakit (nem feltétlenül engem, csak valakit) aki, ha nem figyel oda és nem ennek szenteli az életét, hanem mondjuk nagyon elmerül a munkában, akkor: 
  • van, hogy egész nap csak az ágy-asztal-ágy távot teszi meg és többet nem mozog
  • ha nem kötik infúzióra nem juttat folyadékot a szervezetébe
  • ha a kirobbanóan tökéletesnél kicsit rosszabb kedve van, akkor a polcokat is kieszi a hűtőszekrényből csak a nap legvégén eszik, de akkor nagy menüben a Big Mac-et
Ez az életforma egyik napról a másikra nem fordulhat át zellerszárat ropogtató, napi két jóga nélkül morcos vagyok mentalitásba.
Félreértés ne essen, ha odafigyelek akkor én tudok lenni a világ legegészségesebb és legsportosabb embere. De nem akarok odafigyelni, nem akarom, hogy erről szóljon az élet, azt szeretném, hogy magától, természetesen menjen, úgyhogy szép apránként kellett elkezdeni...

...mondjuk a vízzel (emlékeztek, itt már nekifutottam egyszer) egyelőre csak annyival, hogy megpróbálni több vizet inni. Nem lemondani minden másról és kizárólag csak vizet inni, abból is annyit, amiben fürdeni is lehetne, hanem szép fokozatosan. Hozzá lehet szokni.
Aztán ha eltelik egy kis idő és erre már nem kell odafigyelni, megy magától, akkor jöhet a következő lépés, lehet picit emelni a tétet. Mindig csak annyival, hogy ne tűnjön lehetetlennek, és ezért érdemes legyen csinálni és sikerélményünk legyen.

Van jó és rossz is ebben a felfogásban, hiszen rengeteg időbe telik,  nem garantált, hogy 1 hónap alatt, mindenen lehet változtatni.
Állítólag két hétbe telik egy új dolgot megszokni. Én magamon azt veszem észre, hogy több időre van szükségem. Például, ha itthon vagyok és egy ideális napom van (legközelebb erről lesz szó), akkor hozom a papírformát, de ha úton vagyok, akkor lényegesen kevesebbet iszom, nem szakítok időt a mozgásra és azt eszem, amire épp van időm.

Úgyhogy van min változtatni, pedig nincsen új év, még hétfő se, de ha kedvet kaptatok tartsatok velem ezen a hosszú úton.

Megfogadtatok valamit idénre? Mindent úgy csináltok, ahogy szeretnétek? 
Oda kell figyelnetek arra, hogy a tervek szerint éljetek, vagy miden megy magától?

26 megjegyzés:

  1. Vannak dolgok amiket megfogadok, és tartom is magamat hozzájuk. Sajnos az egészséges életmód, vagy épp diéta/fogyókúra baromira nem tartozik a fogadalomtételek közé. Viszont a változás, odafigyelés rám férne, mert kicsit elragadtak az események és beszippantott a mókuskerék. A drasztikus módszereknek sosem voltam a híve, azok nálam mindig elbuktak, de talán egy kis odafigyeléssel, apró lépésekkel eljutok a célig én is :)

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. itt a remek alkalom, tarts velem! :))

      Törlés
  2. Én a vízivással kapcsolatban most jutottam el oda, hogy megvan a stabil 3 liter naponta :) de idáig hosszú út vezetett oda, ehhez jó sokáig kellett szépen emelgetni a napi adagokat :)

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. szuper vagy, ha ez ment, más is fog!!

      Törlés
  3. Én meg épp itthon punnyadok el, útközben megvan a két liter kb. A szokások kialakulásáról azt hallottam, hogy 21 alkalom után rögzül. Vivinél és nálam is így működik.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Jaj de jó, ez tök motiváló, csak 21 alkalom és... :)

      Törlés
  4. én már egy jó ideje elindultam ezen az úton, fokozatosan, ahogy Te is írtad. bár tavaly volt egy nagyon cudar hullámvölgy a szellemi és fizikai egészségem miatt, de pár hónapja valagba rúgtam magam, és újra sínen vagyok, ráadásul sokkal inkább maguktól jönnek az olyan dolgok, mint a kellő mennyiségű víz ivása, a nem zabálok minden hülyeséget és nem eszem tele magam, a rendszeres mozgás, stb. és egészségesebb életet élek.:) hjaj de hosszú lett:D röviden, szerintem is lassan kell nekiindulni és időt hagyni a dolgoknak, hogy az életünk részévé váljanak:)

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. a valagba rúgásért max. respect!! :)) hajrá harjá csak így tovább!

      Törlés
  5. Ez jó taktikának tűnik, most a szokásos drasztikus váltás (és ~1 hónapig tartó lendület után a feledés homályába merülés) helyett én is így próbálok új szokásokat kialakítani. Van, ami könnyebben megy (rendszeres mozgás, napi 5* evés, vízivás), van, ami nehezebben (kevesebb édesség, több zöldség-gyümölcs), de legalább érzem a haladást :)

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. fú, akkor azért nagyon jól állsz! remélem menni fog!!

      Törlés
  6. Nekem szerencsére a vízivással nincs problémám, folyamatosan iszok. Van, hogy a 3 liter délután 2-kor már teljesítve van.. :D Nálam a nagyobb probléma mindig az egészséges étrend betartása volt, na meg a rendszertelen étkezés. Mindig ott buktam el, hogy megvontam magamtól dolgokat, így azokat egyre jobban kívántam és a végén megbukott az egész. Most elkezdtem egészségesebb alternatívákat keresni pl édességekre, és úgy néz ki, bevált. :) Fokozatosság és kitartás! :)

    VálaszTörlés
  7. Mindig jó Téged olvasni :) én a vizsgaidőszaki inaktivitás, nemivás, csak ülés-fekvés után most kezdek visszatérni a rendes kerékvágásba (szerencsére már ez számít rendesnek), hogy heti 3 nap tánc(ok), itthon torna-torna, több víz és persze hatalmas alvások. Sokkal szebb így a világ. :)

    VálaszTörlés
  8. én pont itthon nem szoktam figyelni..bent az irodában lazán megvan a nap 3 liter folyadék a nap végére, viszont ha egész nap itthon vagyok, akkor szinte semmit nem iszom...szépen lassan iszogatok egész délelőtt, majd ebéd után újra...valahogy amúgy ahhoz kötöm a napom már, hogy mennyi víz van az üvegemben..ha már lassan ürül a második, roppant lelkes vagyok, mert azt jelenti, nemsokára lehet hazamenni:)

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. :)) de jópofa, nálam is valahogy íígy megy, csak nálam az itthon jelenti azt, hogy iroda!

      Törlés
  9. Dorka! Ugyan nem ehhez tartozik, de vasárnap délután Pécsen leszek. Nincs kedved engedni a koffein-függőségnek? :)

    VálaszTörlés
  10. jaj de klassz lenne, sajnos nem fogok tudni menni, vendégség lesz nálunk :((

    VálaszTörlés
  11. No, én egyszer elhatároztam magam, hogy többet fogok inni. Szép fokozatosan. Amikor megvolt a 2 liter, hazafelé menet nem tudtam tartani és összepisiltem magam a liftben. Azóta nem merek többet, mint napi 1 liter, ami nagyon kevés, de nagyon rossz volt bepisilni...

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. jaj szegény, megértem, ez rettenetes lehetett!! :(((

      Törlés
    2. Hát az volt... de most azt találtam ki, hogy hetente 1-1 decivel növelem az adagot, még lassabban, még több időt adva magamnak arra, hogy pl. a hólyagom is megszokja a nagyobb terhelést. Mégsem akarom feladni :) !

      Nagyon tetszenek az új témáid a blogon :) !

      Törlés
    3. meg osszad el nagyon a nap folyamán, egyszerre ne igyál sokat!
      jaj de jó, köszönöm, örülök, hogy tetszenek!! :))

      Törlés
  12. Ez nagyon jó elv, én is próbálom követni. A vizsgaidőszakban is ( pomodoro mószer: köszi!!) meg a rendtartásban is. Mindig éppen annyit próbálok egy-két hete pakolászni, rendezgetni a dolgaim, ami még nem "fáj". :D Tényleg nem sok idő meg fáradtság, de nagyon sokat tud jelenteni, hogy ne kerekedjen felül a káosz. :) A tornázásnál még nem sikerült ezt bevezetnem, de úgyis járni fogok tesire hátha a többi napba is jobban sikerül beiktatnom a mozgást.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. jee a pomodoro! :)))
      hajrá hajrá, menni fog!!

      Törlés
  13. Az ágy asztal közti táv nagyon ismerős, szintén otthon dolgozom(un k). Nagyjából 1,5 hónapja kezdtem el lépésszámlálót használni, ami a futástól kezdve, az elégetett kalóriákig mindent mér. Nem kellett sok, hogy lássam mennyire nem megy a naponta 1000-1800 lépésnél több. Viszont akkor is nálam van, amikor csak leugrom a boltig, pékig és látom, hogy már egy fél órás séta is sokat segít. Na ez sokat lökött, hogy leküzdjem a bűntudatot és szakítsak időt a sétára. Ilyenkor elkérem hugi kutyáját és elindulunk. A számláló kitűzi a 10 000 lépést, mégis kezdetben a cél csak az volt, hogy az 5000 minden nap meglegyen. Az elején elvétve jött csak össze a 10, viszont 1 hete azt vettem észre, hogy hopp megint meglett és megint.
    A többivel szerencsére nincs gondom :)
    Amúgy otthoni tornára Jillian Michaels ripped in 30 dvd-jét nagyon tudom ajánlani.
    Szép napot :)

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. én is gondolkodtam már lépésszámlálón, de félnék látni, hogy néhány nap kb.300 lépést teszek meg.
      pedig megyek fel alá, takarítok, pakolok, de azért nem akkora a házunk, hogy ebben elfáradjak.
      a kutyus nagyon jó ötlet, én is gondolkodom rajta!!
      épp most fejeztem be egy Jillian tornát, a body revolutiont, szenzációs, az elején még nem annyira szivat, úgyhogy hatalmas sikerélmény, a végébe meg bele se merek gondolni!!

      Törlés