2012. július 2., hétfő

Hogyan éljünk túl egy szakítást?

Megint egy olyan bejegyzéssel jövök, amit nagyon remélem, hogy semelyikőtök nem fog soha az életben használni, de a legjobbakkal is előfordul és kaptam egy nagyon kedves levelet, amiben az a kérés állt, hogy írjak erről.
Azt kell mondjam, hogy ez az a téma, amiről tapasztalatból, sőt rutinból tudok írni, mert velem általában szakítottak és nem én szakítottam. (Magamban azt gondolom, hogy azért, mert én sose adtam fel egy kapcsolatot és addig küzdöttem érte, amíg csak lehetett, de lehet, hogy az volt az oka, hogy igazából egy kiállhatatlan boszorkány vagyok.)
Lényeg a lényeg, a szakítás utáni létet meg kellett szoknom és elég gyorsan túltettem magam a legtöbb véget ért kapcsolatomon, úgyhogy jöjjenek a bevált tippek, nagyon meglepő nem lesz köztük, sőt kifejezetten közhelyesre is lehet számítani, de bevált módszerek mind.


1. 
Zokogd ki magad, van az a kapcsolat, amit el kell siratni. 
Halkan ideszúrom azt a mondást, miszerint, az aki megérdemelné, hogy sírjunk miatta, nem tesz olyat, ami miatt sírnánk. De szerintem helye van a könnyeknek, van aki egy kiadós sírással túl is teszi magát a legnehezebb részén. Ezenfelül a sírásba könnyű belealudni, ami nagyon jót tesz ilyenkor, igazából az egész szakítást téli álomban lenne a legkönnyebb átvészelni.

2. 
Sose legyél egyedül! 
Találkozz mindig valakivel, ilyenkor jöhetnek a barátnők, akik átsegítenek a legnehezebb napokon és akik úgyis tudják, hogy mi történt és nem kell mindent újra és újra elmesélni és a sebeket felszakítani. Csak legyetek együtt, mozizzatok, vásároljatok, csináljatok bármit, csak ne legyél egyedül, mert ha egyedül vagy, akkor gondolkozol és az idő is lassan repül, pedig az a cél, hogy az első pár napot valahogy túléld.


3. 
Sajnáltasd magad...ér! 
Bár a legtöbb emberrel már szakítottak, mindig az tűnik a legdurvábbnak, amit mi magunk élünk túl. Érdemes addig csinálni, amíg már magunkat is idegesít a nyavajgásunk és megrázzuk magunkat.
Rengetegen ezt a lépést kihagyják, mert erősnek akarnak látszani, ők azok, akik 1 év múlva, már megkeseredve, de még mindig ezen a témán rágódnak. Az igazi barátok úgyis meghallgatnak, vagy rád szólnak, ha már tényleg elég.


4. 
Ha dühös vagy, a dühödet fektesd sportba, fuss mint egy megszállott!
Annyi energia van a haragban, fordítsd valami jóra. Kezdj el futni, vagy boxolni, vagy dobálj ki minden szemetet a lakásból, a pincéből, a garázsból vagy sikáld ki a kádat.
Mire készen vagy a dühöd is csillapodni fog és mivel tettél valamit és nem csak puffogtál, nagyon elégedett leszel.

5.
Változtass meg valamit magadon vagy a környezeteden!
Talán a legnagyobb közhely és trükk egyben, egy szakítás után a fodrászhoz menekülni. Csodákra képes egy új frizura, annyi önbizalmat ad, amire, valljuk be, most igazán szükség van.
Én nagyon szerettem a szobámat átrendezni, kifesteni, mert az új környezetben a régi emlékeknek kevesebb helye akad.

6.
Bulizz sokat!
Nem az őrült vedelésre gondolok, de mozdulj ki! Az új frizurádat el kell vinni egy buliba, ráadásul ha jól érzed magad, csomó elismerő pillantással fogsz találkozni, ami megint csak a mi malmunkra hajtja a vizet.
Amit ne csinálj: ne próbáld meg kitalálni ő hol fog bulizni és véletlenül se menj annak a helynek a közelébe !!! Még soha az életben nem lett semmi jó abból, amikor valaki a volt szerelme miatt járta az utcákat helyről-helyre.
Ha találkoztok az a baj, ha nem, akkor az, ha ő jól érzi magát, abba beleszakad a szíved, ha nem, abba is. A tegyük féltékennyé azzal, hogy mással táncolunk módszer pedig a legátlátszóbb a világon.
Ha van egy barátnőd, aki átlát ezen, akkor nyert ügyed van, nem fogja engedni, hogy hülyeséget csinálj.
Ha véletlenül mégis összefuttok valahol (akár buliban vagy máshol) akkor legyél vele kedves, nem túlságosan, de fölösleges bunkózni, viselkedj úgy, mint egy régi ismerőssel. Ne próbálj eljátszani semmilyen szerepet, az se baj, ha látja rajtad, hogy nem a legvidámabb pillanataidat éled, csak viselkedj normálisan.


7. 
Szedj fel pasikat! 
Az egyik barátnőm, (akitől a legkevésbé vártam volna ilyen tippet, konzervatív családból származó, azóta boldog feleség és kétszeres anyuka) azt javasolta, hogy minden fiúnak adjak esélyt, akitől épphogy nem fog el a hányinger.
Nagyon meglepődtem és nem is értettem mire gondol, de pont a legnehezebb szakításom után voltam és úgy éreztem, hogy soha semmilyen pasinak nem fogok kelleni, úgyhogy belevágtam. Sose udvarolt annyi fiú nekem, egyikből se lett semmi komoly és volt közöttük olyan, akit nem mutattam volna be büszkén a szüleimnek, de jól esett, hogy szóba állt velem bármilyen fiú.
Mielőtt még bárki félreértené, nem ágyról-ágyra szállásra gondolok, csupán beszélgetésre, randikra, olyan dolgokra, amit később nem bánunk meg. Nem volt külön módszerem, egyszerűen csak kedvesen elbeszélgettem fiúkkal, az a kényszer nélkül, hogy férjet találjak magamnak.

8.
Ha van másik lány, felejtsd el!
A legkedvesebb lány is vállalhatatlan pszichopatává tud változni, amint féltékenység is kerül egy történetbe. Ez a legnehezebb lépés, de felejtsd el, hogy ő létezik, nem miatta szakítottatok, mert ha minden rendben lett volna, akkor ő úgyse tudott volna kárt tenni. Attól még csöndben lehet utálni, de sok időt elfecsérelni miatta, nem érdemes. A Jóisten/karma már bünteti is egy olyan fiúval, aki volt olyan hülye, hogy elhagyott. Innentől kezdve nem a Te dolgod, hogy bosszút állj, ha rábízod a sorsra, profibb megoldás lesz a vége.

9.
A kedvencem: áltasd magad!
Ha máshogy nem bírod ki az első pár napot, akkor ringasd magad abba a hitbe, hogy minden rendben lesz, ennek most így kellett alakulnia, hogy izgalmasabb legyen a szerelmetek története.
Ha ő az igazi, akkor úgyis együtt lesztek és ez csak egy csavar, ha meg nem, akkor hála égnek, hogy csak ennyi időt vett el az életedből.
Erre mindig az szokott lenni a barátnőim válasza, hogy de én tudom, hogy ő az igazi, csak ő nem.
Most komolyan?! Az Igazitól az ember azt is elvárhatja, hogy neki meg mi legyünk az igazik! Bármennyire is megfeszülsz, egy kapcsolatban Te csak 50%-ot tudsz beleadni és elrontani is csak ennyit lehet egy oldalról, a másiknak kell odatenni a maradék 50%-ot és attól lesz tökéletes.
Úgyhogy ha menni akar, menjen, majd észhez tér és akkor visszajön, vagy ha nem, akkor nem is kell, hogy jöjjön, egyszerűen csak nem ő volt az igazi.
Nekem ez a módszer mindig segített, a legnehezebb napokon átlendültem így, később meg rájöttem, hogy valahogy elleszek nélküle is.

10.
Ha olyan hangulatban vagy itt van pár szakítós film, csak, hogy lásd, hogy nem csak veled szakítottak!

Lepattintva
Őrült, dilis szerelem
Nem kellesz eléggé
Derült égből Polly
Bridget Jones naplója
Napsütötte Toszkána - teljes film
Édes kis semmiség - itt az egész film, a linkre klikkelve megnézhetitek. 
Elég megdöbbentő, de nagyon vicces. Főleg ha a munkahelyeden nézed, főleg, ha miután megnézted a munkahelyeden és a kollégákkal ezt idéztétek egy hétig, egyik nap besétál Selma Blair(!) és Te komolyan beszélsz hozzá, miközben próbálod nem felidézni azt a bizonyos jelenetet a filmből! :))
  
Tudom, hogy minden szakítás más és más, de a részletek ismeret nélkül ennyi jutott általánosan hirtelen eszembe. Aki úgy érzi, hogy a barátai már nem akarják újra meghallgatni a történetet, az írjon ide nyugodtan, névtelenül, sokan vagyunk és majdcsak kitalálunk valamit!

Akinek éppen aktuális az írás, annak meg sok erőt és kitartást kívánok és rengeteg puszit küldök! 
Többiek, akik éltek már túl szakítást, melyik a legjobb tippetek? Mi vált be legjobban a fönti listából, vagy egyébként? Veletek szakítottak már, vagy mindig Ti dobjátok ki a fiúkat?

22 megjegyzés:

  1. Az én tuti tippem, szintén klisé: megszabadulni midnentől, ami rá emlékeztet. MINDENTŐL. (Még a cuki Kinder-figurától is, amihez semmi köze, csak ő jut róla eszembe, mert egyszer odébb tette.) Az értéktelen kacatok, amiket csak gyűjtögető hajlamom miatt őrizgettem (mozijegyek, belépők, karszalagok), mehetnek a kukába, az ő tárgyait (kedvenc alvós póló, netán boxer) vissza kell juttatni, az enyémeket (tőle kapott ajándék, levél, ékszer, plüssmaci) meg elrakni jó mélyre. Ez nem megy rögtön, kell pár sírós nap, esetleg egy kis zokogós nosztalgia, de ha felfogtuk, hogy vége, minél hamarabb lépni kell. Ágyneműt lehúzni, szobában rendrakás. Nekem nagyon bevált, úgy éreztem, megtisztulok, amikor már nem láttam mindenben őt.

    VálaszTörlés
  2. Kedves Dorka!

    Egyszerűen nem tudok betelni veled. Napról napra remegve várom az új bejegyzéseid.

    Amit a legjobban szeretek az otthonka blogban az, hogy életszagú. Ez szeretném ha pozitívan lenne értelmezve.Nem csak glitterből és csillámból áll az élet, hanem ecetszagú fúgatakarításból is.

    Amit még hozzátennék a listához az a sütés/ főzés. Egy- egy nehezebb receptre fókuszálás és a barátnők megvendégelése rengeteg energiát felemészt és a törődésikényszer is csillapodik. Arról nem is beszélve, hogy mennyi bókot be lehet zsebelni ilyenkor... ( még abban az esetben is, ha leégett, vagy kissé el lett fűszereve) :D

    VálaszTörlés
  3. szerintem az, ha én szakítok egy pasival, nem zárja ki, hogy szenvedjek :) Legalábbis nálam. Példa erre a legutóbbi, aminek észérvek alapján vetettem véget, csakhogy előbb gondolkoztam és az érzéseim nem voltak olyan gyorsak, mint a gondolataim :D
    Jó módszer nincs, én csak kivárok. Nem dobálok ki mindent azonnal, mert akkor talán megbánnám. Első körben eltüntetek pár dolgot, aztán ahogy telik-múlik az idő, megérek arra is, hogy kicsinyenként kidobjam a többit is. Nekem egyszerre nem hiszem, hogy menne. Vagy hát biztos menne, de nem esett volna jól :D

    VálaszTörlés
  4. Szia Dorka!

    Az én tuti módszerem az illető teljes "törlése". Próbálom eltüntetni a rá emlékeztető dolgokat, törölni mindenhonnan, hogy még véletlenül se írjak rá és a képeit se láthassam. Megkérni a barátokat, hogy ne is említsék. (szerencsém volt, hogy csak egy közös barátunk volt :D)
    Nem látom, nem hallom, nem tudom mi történik vele...megszűnt létezni számomra. Nekem ez vált be:)

    VálaszTörlés
  5. Mindig én szakítottam, méghozzá előre megfontolt szándékkal. A mostanin kívül két tartós kapcsolatom volt, mindkét esetben már érlelődött bennem a szakítás gondolata hetek-hónapok óta. Csak hát nem könnyű belevágni. Egyiket sem bírtam ki sírás nélkül, főleg, hogy ők nem is számítottak rá... Mindkettőt megsirattam, pedig már nem szerettem őket, de hát a kötődés, közös emlékek, stb... Szakítás után én általában szinte azonnal összejöttem a következő barátommal, ami teljesen elterelte a gondolataimat az ex-ről. Nem éreztem szükségét egy kis szingliségnek, hiszen már egy ideje lélekben az voltam. De most hála Istennek van egy szuperédes barátom, akivel még a szakítás gondolata fel sem merült. Azt nem tudom, mit csinálnék, ha velem szakítanának, magamat(és hiányos önbizalmamat)ismerve nagyon nehezen dolgoznám fel.

    VálaszTörlés
  6. Sziasztok! Huh, hát az első három szempont mindenképp KÖTELEZŐ! Én nem is tudom, mi lett volna velem, ha nincs két olyan barátnőm, akik mellettem voltak azokban a napokban! Persze, én sem akartam sehova menni, kb a béka feneke alatt voltam, de nem volt mese vagy választás, hurcoltak. :D Vagy ők jöttek át és csaptunk csajos estéket. :)
    Viszont a bulizás azt hiszem, nagyon személyiség függő. Én még a szakítás óta nem voltam normális buliban, jól megvagyok nélküle. Két éve szakítottunk.
    Bár már rajta túl vagyok, és érzem, hogy nagyon szükségem lenne már egy párra, ha valaki közeledik, rögtön süni-módba kapcsolok, bezárkózom és a lehető legrövidebb úton próbálom lerázni az új udvarlót.
    Tudom, hogy velem van a baj, de akkorát huppantam, félek, ha ismét megnyílok valakinek, ugyanúgy végzem. :(

    VálaszTörlés
  7. elősször is elmegyek (!!! szóval nem a sarki közért, hanem a lehető legmesszebb lévő nyüzsis pláza) és veszek magamnak valami fölöslegeset de gyönyörűt (akár 300 forintból is.).. a másik tuti tipp, bármikor ha ki vagyok borulva, ha takarítok.

    VálaszTörlés
  8. Claire:
    nagyon erős vagy, fúú, gratulálok! a megtisztulás szuper!!

    Kívánatos Elemér:
    mekkora név! :)) nagyon kedves vagy, köszönöm szépen, titokban(?) ez volt a cél! ;)
    a sütés nagyon klassz, én múltkor 2 ember depresszióját kúráltam ki sütivel, fel is rakom hamarosan a receptet! :*

    irdietam: persze, egyik oldalról sem könnyű ez!

    Timi: egyetértek és akinek van ereje hozzá, annak a leghatékonyabb módszer! én egyszer külföldre menekültem, mert a hatalmas közös ismerős tábor minden nap jelentett és nem bírtam tovább, ki kellett szakadnom, könnyebb volt sokkal!

    RedDemon: abszolút átérzem, amit írsz, bátrabb vagy nálam, hogy meglépted azt, amit én nem mertem soha. a mostanihoz drukkolok! :)

    IsaBella: meg kell becsülni őket, akkor se felejtsd el, hogy milyen jók voltak hozzád, amikor lesz valakid!
    teljesen jogos, hogy óvatos vagy, sokkal kevesebb pofonba szaladsz bele, mint mondjuk én, aki nem tanult a hibájából soha.
    ha jön az igazi, akkor úgysem fogsz tudni sünizni neki! :))

    lolli: mindkettő szuper, de reméljük sose lesz rá szükség! :)

    VálaszTörlés
  9. Volt nekem ez is, az is, de a MINDEN-TÖRLÉS szokott lenni az első dolgom. Nem tárolok semmit exekről, (még egy fotót sem) mert úgy gondolom, hogy többet nincs közünk egymáshoz, nincs értelme porfogónak megtartanom az ilyesmiket. Még akkor is ha nem haraggal válunk el, halál felesleges. Nyilván ajándékokat nem szoktam visszakérni meg visszaadni, de az más.

    VálaszTörlés
  10. szerintem a visszakérés visszaadás a legtöbb esetben csak egy érv az újra találkozásra, úgyhogy szerintem se jó ötlet!

    VálaszTörlés
  11. Hmmm... érdekes dolgokat írtok... én nem dobok ki semmit már... talán régebben én is ezt tettem pedig... szeretek emlékezni rá. Nem tudom miért, de egy-egy vicces közös emléken most is elmosolyodok még...

    VálaszTörlés
  12. Szerintem alapjában véve a legfontosabb,hogy szembenézz a történtekkel. Nem a miértek felkutatására gondolok, hanem hogy tudatosítsd magadban, hogy bár vége lett de te 100%-san ott voltál ebben a kapcsolatban. Lehet ez csak önmagunk áltatása, de valóban megnyugtató tud lenni. A másik pedig a sírás,bárhol és bármikor! Amikor csak jól esik. :)

    VálaszTörlés
  13. Csilla: nekem semmi nem hiányzik, de ügyes vagy, ha megtudod tenni ezt a lépést! :)

    stefanie: ezzel teljesen egyetértek! :))

    VálaszTörlés
  14. Sziasztok!

    Hát...2014. van, de én most jutottam el odáig, hogy elhagyott a párom. Nikolnak hívnak, 32 éves vagyok, és minden álmom, hogy családom lehessen végre. Barátnőim nincsenek, ez nagyban megnehezíti a szakítás időszakát...de nagyon sok erőt merít az, ha olvashatlak titeket. Még nem tudom mihez fogok kezdeni így egyedül...pláne hogy már a nyaralást is befizettük az exemmel. Hát...hirtelen ennyi..

    Szép napot nektek..ha valaki olvassa..

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Szia!Én 30 évesen lettem újra egyedül és az évek alatt elmaradtak a barátaim így nekem is egyedül kell túllépnem a történteken..ha van kedved beszélgetni írj nyugodtan..

      Törlés
  15. A nevem Mrs. Vera, én vagyok Mexikóból, így igazi, amikor kipróbáltam, és annyira igaz. Nem tudom elhinni, életem lehet változtatni a jobb. Nagyon szeretném használni ezt a médiumot, hogy felmérje a csodálatos művét Dr. usobo arról, hogy ő segített nekem, hogy a férjem haza. A férjem és én együtt élni boldogan fiunk, amíg az ördög volt, hogy egy nő van közöttünk. A férjem hirtelen megváltozott. Úgy kezdődött az este, és egy másik alkalommal még csak nem is jött haza, 5 napig. Próbáltam kitalálni, hogy mi volt a baj, de én mindig azt mondom, semmi. Ez folytatódott, míg végül az I. és a fiunk elhagyta egy másik nőért .. Megpróbáltam mindent, hogy neki vissza, sokat meglátogattam lelki otthona, de nem tudott segíteni nekem, hanem a kiadások egy csomó pénzt nem hozott eredményt. Egy nap, miközben mentem keresztül, az interneten keresnek munkát, láttam különböző tanúságtételek különböző emberek beszélnek a férfi a rács és hogyan segített megoldani, hogy a problémákat. Egyikük azt mondta, ő segített gyógyítani a betegségeket, a másik azt mondta, hogy segített neki, hogy terhes 11 év után a gyermektelenség, és láttam egy másik, aki azt mondta, hogy segített megmenteni a házasságukat, és kap egy jó állást, hagyja, hogy az e-mail e ennek a nagy embernek, ezért úgy döntöttem, hogy az ember egy tesztet, és én kerültem kapcsolatba vele a e-mail: drusobospelltemple@gmail.com
    Kerültem kapcsolatba ezzel a nagy ember, és elmondtam a problémát, és képes volt, hogy segítsen nekem, hogy vissza a férjemet, hogy kérj bocsánatot, és a fiunk, van egy jó munkát, és most indulunk boldogan, mint valaha. Ohh Hála Istennek küldött nagy ember, mint Dr. usobo hogy segítsen az embereknek ebben a világban a problémáikkal, te nagy ember. Én továbbra is beszél a jó cselekedetek a világon. Azt is fel neki ma az e-mail: drusobospelltemple@gmail.com
    Dr. usobo is mondta, tudtam felvenni vele a kapcsolatot, és minden a következő problémák:

    (1) szeretné az ex vissza.
    (2) A rendszer mindig rémálmok.
    (3) kell támogatni az irodájában
    (4) a gyerek akar.
    (5) szeretné ünnepelni a férje / felesége hogy csak a tiéd örökre.
    (6) A pénzügyi támogatás iránti igényét.
    (7) Szeretnéd, hogy az irányítást Ebből a házasságból
    (8) Leszel vonzza az embereket,
    (9) HIV gyógyítására.
    Lépjen kapcsolatba ez a nagy ember ma, és akkor örülök, hogy igen .. Email: drusobospelltemple@gmail.com

    VálaszTörlés
  16. Szia
    Koszi a sok jo tanacsot jo parra magamtol is rajottem
    Mi 10 ev utan kozos megegyezesre szakitottunk mert mar nem mukodott a dolog.
    De van egy 3 eves kisfiunk akihez le lejon neha, egyutt alszik vele stb.
    Hazajovok este a melobol es az agyunkban alszik
    Masnap mosok.....
    Orulok ha latom,mert hianyzik de ezzel egyidoben szeretnem lezarni ezt az egeszet
    Vmi otlet?

    VálaszTörlés
  17. 30 év házasság után nagyon nehéz, 53 évesen, ezeket a tanácsokat megfogadni. Főleg akkor amikor semmi jele sem volt annak, hogy az imádott férjem lelép egyik pillanatról a másikra! Ebben segítsetek, bár tudom hogy nekem kell fejben eldönteni mit akarok, de nagyon nehéz!

    VálaszTörlés
  18. Sziasztok.
    Demi vagyok 20éves és segítséget szeretnék kérni tőletek.17évesen jöttem össze a barátommal. Ő volt nekem az első igazi nagy szerelem. Imádtam vele lenni bár hazudós volt. Ezt sajnos otthonról hozta magával mindig hazudni kényszerült és rajta ragadt. A családjával nem volt jó kapcsolata történt vele pár rossz dolog és cserben hagyták. Amikor velem megismerkedett pont egy ilyen lejtőben volt se munkája nem volt sem családja nem volt hol laknia.... Én segítettem neki lakást találni és munkát is. Fülig szerelmes voltam minden hazugságot megbocsájtottam neki..1,5év után úgy gondoltam hogy elég abból hogy mindig fizessük az albérletét megkérdeztem hogy odaköltözne-e hozzánk. Egy nagy kertesházban laktam a családommal teljesen elfért nállunk és apunak is segített a munkában. Nagyon boldog voltam hazudozott továbbra is de az a bizonyos rózsaszín köd túl sűrű volt az én szememnek... Körülbelül fél éve megtalálta a barátom az álom munkáját. Nehezen indult be de mindig is támogadtam ahogy most is. Ez alatt az idő alatt a szüleim elváltak ami eléggé megviselt. Január elején elköltöztünk sajnos anyuval és a hugommal. Anya csak úgy tudott eljönni ha mi is jövünk vele így nem volt választásom. Szilveszter este dolgoztam és kb előtte nap mondta anya hogy 1hét és költözünk. Akkor este még nem gondoltam volna hogy ez az év ennyire borzasztó lessz. Jött a költözés apa kiborult ahogy a barátom is a testvéreim is. De anyu csak így tudott kilépni a minden napi veszekedésből csak így tudott új lapot kezdeni. Én akkor még azt gondoltam hogy ez nem feltétlen lessz rosz lehet a jó oldalát is nézni. De apa hetekkel később se lett jobban a barátom pedig utálta az új lakást. Ezzel kezdődött minden kezdtem én is szomorú lenni sírtam egész nap nem érdekelt semmi a nővéremnél dolgoztam amikor elköltöztünk kirugott. Minden csak gyült bennem... És a kedves volt barátom bejelentette hogy ő már nem szeret és ismerkedni akar. Hát én próbálkoztam nála hogy megváltozok és megadok neki mindent ez még kitartott 1hétig de aztán végleg elhagyott. Itt hagyott a szarban ez 1hónapja történt de nem tudom magam összeszedni... Egész nap csak bánkodnék és sírnék annyira hiányzik... Ezek nagyon jó tanácsok de én úgy érzem hogy a szerelmes, csalódott, összetört szív nem tud kidobni semmit, nem tud kikelni az ágyból és nem akar semmit. Remélem az idő majd segít. :( Mit ajánlanátok? :(

    VálaszTörlés
  19. Sziasztok.
    Demi vagyok 20éves és segítséget szeretnék kérni tőletek.17évesen jöttem össze a barátommal. Ő volt nekem az első igazi nagy szerelem. Imádtam vele lenni bár hazudós volt. Ezt sajnos otthonról hozta magával mindig hazudni kényszerült és rajta ragadt. A családjával nem volt jó kapcsolata történt vele pár rossz dolog és cserben hagyták. Amikor velem megismerkedett pont egy ilyen lejtőben volt se munkája nem volt sem családja nem volt hol laknia.... Én segítettem neki lakást találni és munkát is. Fülig szerelmes voltam minden hazugságot megbocsájtottam neki..1,5év után úgy gondoltam hogy elég abból hogy mindig fizessük az albérletét megkérdeztem hogy odaköltözne-e hozzánk. Egy nagy kertesházban laktam a családommal teljesen elfért nállunk és apunak is segített a munkában. Nagyon boldog voltam hazudozott továbbra is de az a bizonyos rózsaszín köd túl sűrű volt az én szememnek... Körülbelül fél éve megtalálta a barátom az álom munkáját. Nehezen indult be de mindig is támogadtam ahogy most is. Ez alatt az idő alatt a szüleim elváltak ami eléggé megviselt. Január elején elköltöztünk sajnos anyuval és a hugommal. Anya csak úgy tudott eljönni ha mi is jövünk vele így nem volt választásom. Szilveszter este dolgoztam és kb előtte nap mondta anya hogy 1hét és költözünk. Akkor este még nem gondoltam volna hogy ez az év ennyire borzasztó lessz. Jött a költözés apa kiborult ahogy a barátom is a testvéreim is. De anyu csak így tudott kilépni a minden napi veszekedésből csak így tudott új lapot kezdeni. Én akkor még azt gondoltam hogy ez nem feltétlen lessz rosz lehet a jó oldalát is nézni. De apa hetekkel később se lett jobban a barátom pedig utálta az új lakást. Ezzel kezdődött minden kezdtem én is szomorú lenni sírtam egész nap nem érdekelt semmi a nővéremnél dolgoztam amikor elköltöztünk kirugott. Minden csak gyült bennem... És a kedves volt barátom bejelentette hogy ő már nem szeret és ismerkedni akar. Hát én próbálkoztam nála hogy megváltozok és megadok neki mindent ez még kitartott 1hétig de aztán végleg elhagyott. Itt hagyott a szarban ez 1hónapja történt de nem tudom magam összeszedni... Egész nap csak bánkodnék és sírnék annyira hiányzik... Ezek nagyon jó tanácsok de én úgy érzem hogy a szerelmes, csalódott, összetört szív nem tud kidobni semmit, nem tud kikelni az ágyból és nem akar semmit. Remélem az idő majd segít. :( Mit ajánlanátok? :(

    VálaszTörlés
  20. Sziasztok!
    Hét hónapig voltunk együtt a barátommal. Tudniillik, azelőtt épp élem egyik legnehezebb időszakában voltam, egészségi okok miatt, plusz az akkori kapcsolatom is közre játszott. Azt hittem, nem élem túl. Aztán jött Ő. Életemben először szerelmes lettem, és megtapasztaltam, milyen a boldogság. Ami azóta szüntelenül tartott, sok-sok új dolgot fedeztem fel vele és általa, magamban és a világban. Aztán jöttek a kül. nézeteltérések, kisebb-nagyobb viták, és visszagondolva egyik sem érte meg!! Pedig felemésztette a kapcsolatunkat. A legutóbbi odáig fajult, hogy kimondtam: akkor legyen vége. Mondanom sem kell, csak az indulatok és a harag beszélt belőlem, de másnapra megbántam.. Aztán egyszer csak feleszméltem, hogy bizony tényleg vége. Három napja történt, és azóta képtelen vagyok felfogni és elfogadni. Nem tudom és nem is akarom elengedni, pedig Ő azt mondta, le akarja ezt zárni magában. Azóta minden egyes napom elfojtott könnyekkel és hangos zokogással telik felváltva... Nincs senki, akivel beszélhetnék erről, csak magamban őrlődöm, gondolkodom, azon tűnődöm, mit csinálnék másképp... De tudom, hogy ez nem vezet sehova. Egyszerűen fogalmam sincs, hogy fogom túlélni a napokat nélküle. Minden egyes percemet Ő töltötte ki, most pedig úgy érzem, sosem voltam még ilyen elveszett, és megint oda jutottam, ahol hét hónappal ezelőtt voltam... Egyre nehezebb. Még mindig arra várok, hogy írjon, és újra egymás mellett legyünk!

    VálaszTörlés
  21. Nagyon boldog vagyok az életemért; A nevem Vargas Cynthia Soha nem gondoltam, hogy az év előtt el fogok élni a földön. Az elmúlt 5 évben halálos betegségben (HIV) szenvedtem; Sok pénzt költöttem egy helyről a másikba, az egyházaktól az egyházakig, a kórházak mindennapjaim voltak. Az állandó ellenõrzés a múlt hónapban nem volt hobbi, interneten kerestem, vallomást láttam arról, hogy a DR. Ben segített valakinek a HIV-betegség gyógyításában, gyorsan átmászták az e-mailt, ami (drbenharbalhome@gmail.com). Beszéltem vele, megkért, hogy tegyenek bizonyos dolgokat, amit tettem, azt mondta nekem, hogy A gyógynövény számomra, amit tett, majd arra kért, hogy vegyen orvosi ellenőrzést néhány nappal a gyógynövény gyógymód használata után, mentesültem a halálos betegségtől, csak azt kérte, hogy tegyék közzé a bizonyságot az egész világon, hűségesen Most, kérlek, testvérek, nagyszerű, tartozom az életemben. Ha hasonló problémákkal küzdenek, egyszerűen csak küldj neki e-mailt (drbenharbalhome@gmail.com) vagy egyszerűen: + 22893464014. Ő is gyógyíthat olyan betegségeket, mint a rák, a diabétesz, a herpesz. Stb
    Érjen el e-mailben: vargascynthiamaye1995@gmail.com

    VálaszTörlés