2013. október 16., szerda

A legromantikusabb bejegyzés

Nagyon rég ígérem, hogy leírom nektek percről percre, hogy milyen volt az esküvőnk napja, meg is fogom tenni, de nem ebben a bejegyzésben, mert a mai, egy egészen más napról szól.
Egy sokkal kevésbé álomszerű napról, amikor eleve nincsen jó kedvem, többek között azért, mert két napja nem folyik nálunk meleg víz a csapból, cserébe minden nap 3-6 szerelő és szakmunkás van jelen már több mint egy hete, kora reggeltől a házunk minden egyes helyiségében és vagy zajonganak, vagy koszolnak, vagy ezeket egyszerre.
Egy ilyen napon nem javít az, ha amikor már ott tartasz, hogy semmit nem akarsz, csak egy bögre teával bebújni a takaród alá, hogy észre se vegyenek és épp a teáért indulsz, meglátod, hogy mit hagytak maguk után az emberek az egész házban. Az összes vízszintes és néhol a függőleges felületek is egyenletesen beterítve sárral, annyival, amiből egy megyei iszapbirkózó bajnokság vígan gazdálkodhatna. Ilyenkor az egyetlen megoldás, hogy hagyod a teát a fenébe, csak futsz, hogy a sírás már a takaró alatt érjen.
Ebből hogyan lesz romantika? Természetesen a férj jóvoltából. 
Rettentően fontos, hogy az ember az esküvője napján is szeresse a férjét és úgy érezze, hogy elképesztő mázlija van, hogy kifogott egy ennyire klassz fiút és az a tökéletes nap.
De az a férj, aki egy ilyen napon eléri, hogy a szíved túlcsorduljon boldogsággal és nevetni tudj, az tényleg a mázlik mázlija.
Ugyanis a takaró alá is beszűrődött a femosó vödör koccanása és mire leértem, megláttam a legromantikusabb dolgot egész életemben. Szó nélkül, mosta a padlót. Szerintem még soha nem szerettem ennyire. Úgyhogy együtt mostuk fel az egész házat, tudván, hogy holnap összekoszolják újra, együtt emlegettük a kedves fiatalembert, aki a létező összes fa küszöbünkben megtörölte a sáros talpát (egyet se hagyott ki, tényleg) és azt hiszem legalább olyan boldog voltam, mint az esküvő napján, csak sokkal koszosabb.
Arról a napról is fogok írni, amint lesz egy kis nyugalom, de nagyon felpörgött a szeptemberünk és kicsit átlógott az októberbe. De egy percig se gondoljátok, hogy nem írok többet, vagy, hogy eltűntem, egyszerűen csak ellepett a munka és a sár.

Ti hogy vagytok? Hogy tetszik az ősz? 
Hány napig bírjátok ki fürdés és hajmosás nélkül? (Én azt hiszem 1!)
Mi volt az a kis dolog, amit legalább ennyire romantikusnak éreztetek?
Mi alapján választotok párt magatoknak? Finom illat? Nagy lakli test? Jó humor? 
Vagy ahogyan felmos?

29 megjegyzés:

  1. hasonló szeretetkitörést okozott nálam, amikor tavaly télen elfogyott a narancs (amiből egyébként irdatlan mennyiséget képes vagyok megenni), és szomorú voltam, mert arra készültem, hogy a narancs lesz a vacak napom fénypontja.
    erre Ő előhúz egy narancsot, amit elrakott, mert gondolta: szükség lesz rá:)

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. jaj ez a legcukibb!!
      szerintem ez a legőszintébb szeretet! <3

      Törlés
  2. Jaj, ez annyira édes... az ilyen gesztusoktól lesz a másik a nagy Ő. Nem szekérderéknyi vörös rózsa meg romantikus vacsi vezet egy nő szívéhez (persze csak jó, ha ilyenek is vannak :)), hanem az ilyen figyelmes megnyilvánulások. Szerintem. Ettől a perctől máris szentimentálisabb hangulatban böngészem a holnapi zéhám anyagát :)

    VálaszTörlés
  3. De jó végre olvasni az írásodat! Már úgy hiányoztak soraid. Egy számomra kedves történetet, ha megengede Dorka most megosztok Veled! Rita a sógornőm egy igen rossz nap után ért haza a lakásukba. Csodálkozott, hogy a bátyám nincs otthon. Majd gondolta neki áll főzni, de nem volt miből. Túl csordult a pohár, sírva hívott, hogy most ő kész összetört, a szennyes elönti a lakást, nincs semmi itthon a bátyám meg eltűnt. Megpróbáltam megnyugtatni, de nem jártam sok sikerrel. Majd egyszer csak kulcs fordul a zárban, megérkezett a férj (bátyám). Telefon letesz és várakozás. Fél óra múlva ismét csörög a telefon. Készültem is a legrosszabbra. Amikor is hallottam, hogy neki van a legjobb férje a világon. Ugyanis, megjött a férj, aki bevásárolt, hozott olyan ételt is amit csak a sütőbe kell betenni. Feltöltötte a kamrát, és hozott mosóport, majd szó nélkül odatett egy mosást, betette az ételt a sütőbe, és megterített. :) Remélem nem untattalak, de eszembe jutott a történet.:)

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. nagyon kedves történet, olyan jó, hogy megírtad!!
      remélem sok férj olvassa és jó tippeket kap ;)

      Törlés
  4. amikor már két hete terveztem hogy ki kéne már mosni a hűtőt, és egyik nap mire hazaértem a suliból Ő megcsinálta helyettem<3

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. oké, én mostanra teljesen elérzékenyültem!!! :)

      Törlés
  5. Általában én csinálok mindent a 9 hónapos kislányunk körül, de múltkor elmentem vásárolni, hulla fáradtan hazaestem este és azt láttam, hogy figyelt rá, hogy elfogyott a kicsi forralt vize és csinált másikat. Ezt nem biztos, hogy mindenki érti milyen nagy dolog, de nekem óriási meglepetés volt, hogy nem kellett holtfáradtan még ezzel is foglalkoznom! :)

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. gratulálok a babához és ezek szerint az apukájához is! :))

      Törlés
  6. Szi Dorka! Örülök, hogy újra írtál, már hiányoztak az írásaid :)
    Engem is meglepett a párom mostanában apró dolgokkal, amik váratlanul értek és nagy örömöt okoztak, gondoltam megosztom:
    Tegnapelőtt szülinapra mentünk és úton odafele megálltunk csokit venni az ajándékok mellé. Nem volt kedvem kiszállni az autóból úgyhogy a párom egyedül ment be. Mondtam neki, hogy mindegy milyent vesz, valami nagy dobozos, finomnak kinézőt vegyen. Mikor megláttam mit vett elmosolyodtam és mondtam neki, hogy én imádom ezt a fajtát és milyen rég nem ettem ilyent, van talán 3-4 éve is...
    Tegnap elment bevásárolni és mikor hazaért elkezdtem kipakolni, láttam hogy sumákol egy zacskóval, és hát előhúzott belőle egy olyan doboz csokit hogy azt nekem vette :) Meglepett nagyon :)
    Ma pedig elutazott egy hétre... Én is mehettem volna vele, de anyagi gondok miatt úgy döntöttem, hogy jobb ha csak egy jegy árát fizetjük ki, menjen csak ő. Olyan aranyos volt :) Már nagyon rég nem voltunk egymástól ilyen sokat távol. Egész nap ölelt, puszilt, azt mondta annyira gyomoridege van, hogy itthon kell hagyjon egyedül és egyszer csak szomorúan rám nézett és azt mondta könnyes szemekkel, hogy nem akar nélkülem menni, mert én már hozzá tartozok, nélkülem már nem akar semmit se csinálni :) ♥
    Szeretem! Ennyi :)

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. jaj de édesek vagytok!! remélem hamar hazajön és újra együtt lehettek, addig meg csokiii!

      Törlés
  7. Nagyon édes a férjed:) Én legutóbb akkor érzékenyültem el, amikor késő estig kellett írnom egy kisfilm szövegét, és mire hazaértem, egyedül végigcsinálta Vivivel (a pont ma kétéves lányunkkal) a teljes esti procedúrát: fürdés, hajmosás, hajszárítás, esti tea, diafilm-nézés, esti mese, altatás. És még bepakolta a mosogatógépet, a többit kézzel elmosta, felsöpört és felmosott. Így mire hazaértem, csak annyi dolgom volt, hogy egy óriási csókot adjak neki:) Rá két napra pedig vigyorgó arccal hozta ki utánam a pozitív terhességi tesztet a fürdőszobából:)
    A kérdésekre: szeretem, nagyon szeretem az őszt. Hajmosás nélkül max. 5 napig, fürdés nélkül legfeljebb 2, de akkor már nem bírom magamat:)

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Detti drága!!
      úgy örülök Nektek!!! hurrá hurrá hurrrá!!!
      Vivinek nagyon boldog szülinapot és ha ráértek, hozzunk össze egy randit!!
      puszóóó

      Törlés
  8. Szia! :)
    Nekem is van mára kis kedves meglepi. Arról volt szó, h ma mindketten dolgozunk, h nekem kell őt váltani. Reggel hívott, h el ne aludjak. Kikúsztam az ágyból és ott ücsörgött az ebédlőben, még kávét is hozott :) úgy ugráltam, mint egy 5 éves, szóval helló közös szabadnap :) nem mellesleg ma évfordulunk tizedszerre...

    VálaszTörlés
  9. Lehet, hogy most ünneprontó leszek, de nem igazán értem - az hogy a férfi részt vesz a házimunkában, miért különleges, és miért kell neki külön örülni? Nem természetes, hogy az ilyesmiket, mint takarítás, bevásárlás, mosogatás, sütés-főzés a felek közösen intézik - főként, ha két egyaránt dolgozó emberről van szó? Vagy ez csak a nő dolga, tőle alap, elvárás, de ha a férfi önállóan, mondás és kérés nélkül megcsinálja, az már extra dicséretet érdemel? Vagy a nőnek is jár az ünneplés, ha feltakarított? Nálunk legalábbis úgy működik, hogy mindig épp az végzi a házimunkát, aki ráér, nagyjából egyenlően - és persze együtt örülünk a tiszta lakásnak, de az, hogy ő is részt vesz benne, az a minimum.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Szerintem abszolút igazad van, de mivel nálunk elvétve akad olyan, hogy én dolgoznék többet, nagyon jól esik, hogy ő a rengeteg munkája mellett, még erre is időt szán, tudva, hogy ez éjszakába nyúló munkával fog járni.
      De ha már itt tartunk, ha kimosom a ruháit, feltakarítok, vagy ebédet főzök, ő mindig megköszöni. Úgyhogy mindenkinek jár az ünneplés!!!

      Törlés
  10. A poszt és a kommentek olvasásához ajánlom ezt a zenét: http://www.youtube.com/watch?v=450p7goxZqg
    Csak bírjuk ki könnyezés nélkül :P

    VálaszTörlés
  11. Volt egy olyan karácsonyunk, amikor minden az utolsó napra maradt. Nálunk ez a 23-a, akkor jön az én családom, aztán másnap utazunk vidékre a férjemékhez. Egész nap rohangászás, ezt pakolom, azt pakolom, ráadásul az idegbajhoz közel az utolsó percben még el kellett ugranom valahova. Mire hazaértem, ebédlő bútorok elpakolva, felmosás utáni száradásra váró padló. Azt hittem, elsírom magam, de legalábbis nagyon boldog voltam, hogy megcsinálta, mire hazaértem.
    Nagyon jól esett.

    Fürdés nélkül? A hegyekben akár három napig is (baba popsitörlő mondjuk ilyenkor is van, ha ennyi család megengedett). De amikor visszatérek a civilizációba, újra napi egy lesz az átlag.

    VálaszTörlés
  12. Azért milyen jó volt hogy nem azt mesélted el, milyen trehány/lusta/ilyenolyan a férjed, mert ahhoz is mindenki tudott volna olyat írni, hogy "Ne is mondd, az enyém is...". Így most nekem is jó emlékek törtek fel a Drágámról. :) Ő a múltkor látta rajtam, hogy kész vagyok, és még a takarítás is vár rám, úgyhogy amíg én porszívóztam, ő addig felmosott, de úgy hogy észre se vettem, mert bent én a szobában zúgtam, ő meg kint mosott fel, Azt hittem megzabálom! :)

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. nem vagyok a híve a férjek szidásának...tudom, hogy asszony körökben illik, de szerintem szörnyű szokás.
      egyfelől, mert senkire nem tartozik a családi szennyes, másfelől meg senki nem kényszerített hozzá, én választottam pont úgy ahogy van!! :)
      egyébként meg max.respect a felmosó pasiknak!!

      Törlés
    2. Igen, én is utálom, mikor nagy közös csámcsogások vannak a férjekről, pedig mindenki találhatna magábanis épp elég hibát. Pont ezért nagyon örültem, hogy ilyen témában írtál bejegyzést. Okoztál a férjeknek (legalább) egy jó napot. Mert aznap tuti, hogy más szemmel néztek rájuk az asszonykáik. :)

      Törlés
    3. akkor már megérte! :))

      Törlés