Tegnap éjjel sokáig fent maradtunk és beszélgettünk, többek között arról, hogy mi okoz örömöt. A nyilvánvaló dolgok után Mr.Otthonka azt mondta: nagyon szeretem vasárnap esténként összeszedni a szemetet, kiüríteni a szemeteseket és kihúzni a kukát az utcára.
Hétfő reggel, amikor nagy dirrel-durral jön a kukás autó, amire mindig felébredek, mindig van egy pillanat, amikor megijedek, hogy elfelejtettem kivinni a kukát, aztán annyira megnyugszom és vissza is alszom, mert tudom, hogy már kint van.
Apróságnak tűnik, de minden hetem jó kedvvel indul, nem volt kérdés, hogy mi legyen ezek után a mai idézet.
Most a kép angol, de magyarul, kb. annyit tesz, hogy találd meg az örömöt a hétköznapiban.
Figyeld egész nap, és ha nem felejted el, egész héten, hogy mi az az apróság, aminek örülsz, ha első ránézésre nincs ilyen, keress valamit, biztos lesz. Ha találtál írd meg kommentben! Szép hetet!
Az elmúlt napokban sok minden történt velem, ezekről majd időben beszámolok, amiben viszont nem nagyon volt részem, az az alvás és az idő, például a blogra, úgyhogy a tegnapi kimaradt, elnézést.
Most viszont olyan égető problémám van, amit könnyebb úgy megoldani, ha megosztom veletek.
A bejegyzés címéből sejthetitek miről van szó és csak akkor lehet félrevezető, ha nem mellékelem ezt a képet:
Most már a vak is látja, hogy lehet a hasonlóság egyetlen forrása.
A cipő, de nem tudom, hogy akarom-e?!
Történt az ugyanis, hogy szükségem lesz pillanatokon belül (rendelés kizárva) egy kényelmes zárt cipőre, ami azért egy kicsit csinos, de csak egy kicsit. Mondjuk olyan, amiben az ember suliba jár, vagy nyaraláskor felvesz. A lényeg, hogy rengeteget gyalogol benne.Itt jött képbe a magassarkú sportcipő, de ha van más tippetek, akkor az is szuper.
Nem szempont, hogy magasabb legyek tőle, csak, hogy ne egy tipikus edzőcipő legyen. Ne kerüljön vagyonokba, de egy hetet kibírjon a lábamon. Fekete színben gondolkozom és minimális csicsában. Tuti, hogy leggingsel is szeretném hordani, úgy nem fura szerintetek?
Ez a házi feladat mára! Tudtok segíteni? Mit gondoltok erről a cipőről?
Van ilyenetek? Kényelmes? Van csinos(abb) sportcipőtök?
December 11-ét nagyon vártam, mint szerintem sokan, akik a Harry Potter könyveken nőttek fel. Izgalmas volt, hogy újra olvashatunk valamit Joanne Rowlingtól. Kevés olyan könyv jelent meg idén, amit ennyire vártak és éppen emiatt kevés könyv van, ami ekkora csalódást okozott sok embernek. Van egy olyan érzésem, hogy sokan egy felnőtt Harry Potter könyvet vártak. Belegondolok, hogy hogyan omlott össze az első szigorúan mugli kifejezésnél az a pár tizenéves kislány, akik előttem a sorban, csillogó szemmel vették meg a könyvet. Nem nekik való, nem egy új Harry Potter, nem J.K. Rowling, legalábbis nem az, akit eddig ismertünk, de így is csodálatos!!
Mindenképp érdemes elolvasni, de talán úgy, hogy képzeletben letakarjuk a borító tetejét és nem gondolunk arra, hogy ki írta, csak élvezzük, ahogy magával ragad a történet, mert ebben látszik, hogy mégis ki a szerző, ugyanúgy elvarázsol bennünket és magával ragad a világ, amit a lapokon megteremt.
A történet maga is sokkoló, főleg, annak, aki az angolokat a királyi családdal azonosítja. Az én egyetlen angol ismerőseim egy idős orvos házaspár, akik Ascotban laknak és porcelánból teáznak, majd átöltöznek a vacsorához. A többi angol ismerősöm a Csengetett Mylord és a Harry Potter stábja. Az én szememben minden angol úr, vagy úrhölgy emiatt, esetleg az őket szolgáló, de hasonlóan jólnevelt cselédség, vagy varázslók. De semmiképp sem drogos egyedülálló anyák.
Ezt a sztereotípiát kellet sürgősen levetkőznöm, amint a könyvet olvasni kezdtem, ugyanis a családok, akiknek az életébe betekintést nyerünk, nem járnak lóversenyre kalapban és nem piknikeznek a parkban.
A könyv egy kisváros és a benne élő hat család történetét meséli el egy váratlan haláleset kapcsán, ami a tanácsban egy átmeneti üresedéssel jár és ezt a megüresedett posztot akarják -a legtöbben saját magukkal- betölteni, vagy ebben másokat megakadályozni.
A hat család egyikét se kívánjuk igazán magunkénak, mindegyikben óriási feszültségek rejlenek (és törnek felszínre) vagy a házastársak között, vagy anyósapós és menyük, munka és család, egy agresszív apa és a miatta szenvedő családja, egy kényszerházasság felei, vagy egy drogos anya és helyette öccsét nevelő lánya között.
A környezet közel sem idilli, de nagyon érdekes, egyszerre szomorú és elgondolkodtató, így magában is kitenne egy jó regényt, de felgyorsítja az eseményeket, hogy a tanács honlapjára, az új jelöltek legféltettebb titkaik kerülnek fel, a halott képviselő nevében. A támadás minden esetben onnan jön, ahonnan a legkevésbé számítanánk rá.
A sok rosszul funkcionáló család és a több szálon összekapcsolódó történetek miatt van az egész könyvnek egy halvány Született feleségek hangulata, de a történet és a megfogalmazás nyerssége miatt a skandináv irodalomra is asszociálhatunk. Olyan a könyv, mint egy könnyen olvasható Linn Ullmann.
Nagyon tetszik a tördelés és kifejezetten szép, puha papírra nyomták a könyv 573 oldalát. A borító megegyezik az angol kiadáséval, és ha már itt tartunk, essen pár szó az eredeti, angol szövegről is.
Elkezdtem olvasni angolul is, (nem bírtam kivárni a magyar megjelenést) ez alapján azt mondhatom, hogy szuper a magyar fordítás. Aki nagyon jól tud angolul, vagy nem bánja, hogy oldalanként pár szónak utána kell néznie, az fusson neki az eredeti szövegnek, elképesztő szókinccsel ír az írónő. Az első pár oldalon csak a fejfájásra 4 különböző szót találtam, szótáraztam is rendesen!
Aki esetleg inkább meghallgatná angolul a könyvet olvasás helyett, annak jó hírem van, a youtubeon fenn van az egész könyv! Három részes, az első részt beillesztem, a többit felajánlja a végén.
Az amazon vélemények között a negatív kritikák java a könyv ára miatt van, ami szerintem nem befolyásolhatja egy könyv értékelését, ugyanis a történetnek és az írónak kevés köze van az árképzéshez. 3990 forinttal nem sorolható az olcsóbbak közé, de keményfedelű, szép papírra, igényesen nyomott könyvről beszélünk.
Összességében szerintem egy érdekes történetről van szó, mindenkinek jó szívvel ajánlom, aki nem ragaszkodik a happy endekhez, csak ahhoz, hogy egy könyv magával ragadja és elkalauzolja egy eddig ismeretlen, másik világba. Szerencsére -ha másban nem is- ebben nagyon hasonlít az Átmeneti üresedés a Harry Potter könyvekhez.
Rettenetes dolog, hogy a karácsonyi ünnepek sokaknak hirtelen átcsapnak a pánikszerű tanulásba, mert pont az ünnepek miatt ez a vizsgaidőszak elég kurta-furcsa.
Az előző szemeszter végén (itt) már megírtam a legtutibb tippjeimet, amiket rengeteg év sikertelen és pár év sikeres vizsgázás alatt kitapasztaltam, akkor annyira összeszedtem mindent, hogy azóta se gondolom másképp, de biztos sokan vannak köztetek, akik akkor még nem olvasták a blogot és nem győzöm elégszer hangsúlyozni, hogy ismétlés a tudás anyja, úgyhogy összefoglaltam a lényeget pár mondatban, ha nem lenne időtök végigolvasni az előző bejegyzést!
1. Szerezz be minden forrást a tanuláshoz, de ne tedd a fél könyvtárat az asztalodra. Válassz akkora mennyiséget, amit tényleg át lehet venni. Legjobb, ha a saját jegyzetedet használod és azt egészíted ki könyvekkel.
2. Bekezdésenként olvasd el a jegyzetet és csak a bekezdés végén húzd alá vagy ki a lényeget, mondjuk azt a pár szót, amit egy puskára írnál. Ne csapjon át a kiemelés színezéssé. Hasonlóan óvatosan bánj a post-it-okkal.
3. Ha elolvastad és kiemelted a fontos részeket, írj egy jegyzetet, ha van órai jegyzeted, azt is jegyzeteld ki. Addig rövidítsd, akár több lépésben, amíg nem lesz több az anyag, mint 1 (max.2) A4-es oldal.
4. Tanulj meg mindent, ami a papíron van és ha tudsz, gyakorolj. Ne csinálj puskát! (De ha megnyugtat, legyen nálad ez a lap, hogyha minden kötél szakad rá tudj pillantani. Amúgy is a legtutibb puska méret az A4-es!)
5. Tanulj nyugodt, csöndes környezetben, tiszta, üres asztalon, de ne vidd túlzásba a tökéletes körülmények keresését.
6. Ne izgulj, ha mások lehetetlennek harangozzák be a vizsgát, ne adj mások véleményére, főleg ne a facebookon, azt felejtsd el, nem is létezik!
7. Ha nehezen kezdesz hozzá, tanulj egyszerre csak 25 percet és aztán pihenj 5-öt. Meg fogsz lepődni, milyen gyorsan lehet így haladni.
8. Ne változtass a bevált életritmusodon! Aludj, mozogj és egyél eleget. Ha bármelyiket elhanyagolod, az a koncentráció rovására fog menni és sokkal kevesebb időt nyersz összességében.
Ha felmerült még bármilyen konkrét kérdés, nyugodtan írjatok! Nagyon drukkolok mindenkinek, ügyesek legyetek!
Év elején mindenki rettentően elszánt, úgy tűnhet nincs is szükség motivációra, pedig de, mert nem tart örökké, ugyanúgy, mint a fürdés, ezért is ajánlják naponta. Éppen ezért a blogon, ha nem is naponta, de minden hét elején megpróbálok motiválni mindenkit, hogy jól teljen a hét, és idén tényleg tartsuk magunkat a fogadalmainkhoz.
Itt már írtam azokról a motivációs poszterekről, amik tavaly ilyenkor a diplomázás körüli pánikban segítettek rajtam, de nemrég megtaláltam, hogy hogyan lehet minden számítógépes grafikai ismeret nélkül elkészíteni hasonló képeket.
Úgyhogy ha csak ez hiányzott ahhoz, hogy mindenre elszántan nekivágjatok az évnek, akkor örömmel mutatom be nektek ezt a csodálatos oldalt:
http://www.recitethis.com/
A fehér részbe lehet beírni a kedvenc idézeteinket, de jobb oldalt felkínál angol nyelvűeket is. Majd a rengeteg háttérkép közül kell egyre kattintani és már készül is a kép. Lementhetitek a gépetekre vagy megoszthatjátok a létező összes fórumon. Nem csodálatos? Szerintem az! Meg is mutatom, mi lett az én kedvencem :
Mi a kedvenc idézetetek és miért? Mivel motiváljátok magatokat nehéz időkben?
Megírtam mára ezt a bejegyzést, de annyira optimálisak voltak a körülmények, hogy kedvet kaptam a videózáshoz is. Remélem nem bánjátok, de átadom a szót és videóban folytatom:
Lassan én is felébredek a töltött káposzta-bejgli-lencse-kómából és folytatom a blogolást és a jól bevált napi rutinjaimat, itt volt az ideje.
Ma reggel, az idei első hosszú sétámra viszlek magammal Titeket! Megfogadtam, hogy idén is, amikor csak tudok, sétálok és bár nagyon nem volt hozzá kedvem, nagyon örülök, hogy elmentem, nagyon jól esett és az egész napom jól indult!
