Antidepresszáns süti recept

Az én drága barátnőm múltkor sütött nekem ilyen almás sütit, amikor beugrottam hozzá, igen, ő ennyire cuki.
A facebookon képet is mutattam róla (itt), sőt a receptet is leírta nekem, amit a kép alá bemásoltam. Azóta én is elkészítettem többször és a recept, mint mindig kicsit egyszerűsödött, úgyhogy leírom, mert látnotok kell, ha esetleg lemaradtatok volna róla, főleg, hogy az ő blogján pont ez a recept nincsen fenn, csak rengeteg másik, nézzétek meg mindenképp itt.

Az első sütésnél is észrevettem, hogy varázsereje van a sütinek, elűz minden rosszkedvet. Akárhányszor próbáltam, több emberen kísérletezve, mindenkinek azonnal elmúlt minden bánata. Mindegy, hogy eszed, vagy sütöd, ez a süti csodákra képes.

Hozzávalók:

12 evőkanál liszt

6 evőkanál kristálycukor

12 dkg vaj

2 tojás

késhegynyi vaníliakivonat

2 alma

2 evőkanál barnacukor

1 kávéskanál fahéj

Elkészítés:

A lisztet és a kristálycukrot a hideg, felkockázott vajjal összemorzsolom , ha megvan, hozzáadom a vaníliát, a 2 tojást, amiből egy picit félreteszek a kenéshez.

Összegyúrom a tésztát egy nagy gombócba és belecsomagolom egy a gombócnál jóval nagyobb fóliába, ennek később még jelentősége lesz. A fóliás gombócot a mélyhűtőbe teszem.

A sütőt előmelegítem 180°C-ra.
Meghámozom a 2 almát és kicsi, egyforma kockákra vágom, megszórom a barnacukorral és a fahéjjal. Mivel nem szeretem a túl erős fahéj ízt, ezért csak 1 kávéskanállal teszek hozzá, de 2-t is elbír..

Kiveszem a tésztát a mélyhűtőből és még a fóliában laposra nyomkodom kézzel, vagy sodrófával.

Nagyobbra nyújtom (még mindig a fóliában), mint a kivajazott és kilisztezett forma, hogy legalább 5 centit nyúljon túl, így szépen bele tudom nyomkodni az oldalára is és ami túllóg, azt levágom, és ebből csinálok  majd rácsot a tetejére.

Beleöntöm az almát és a rácsoknak való tésztát összesodrom és az alma tetejére teszem.

A maradék tojással megkenem a rácsok tetejét és beteszem a sütőbe. 20 perc alatt megsül.

Eddig mascarpone habbal, banán fagyival vagy vanília szósszal ettük, mindegyikkel isteni volt.

Nem klasszikus nyári desszert, de múltkor nem tudtam a piacra menni és a tesco-ban az egyetlen elérhető gyümölcs az alma volt (ez milyenmár?) úgyhogy legalább ezt tényleg mindig el lehet készíteni.

Nektek mi a varázserővel bíró receptetek?

Betűtípusok telepítése

Nem tudom, hogy egy rendes embert mennyire izgatnak a különböző betűtípusok, de én a napjaim nagy részét közöttük lavírozva töltöm mostanában, úgyhogy írok is róla, hátha valaki tudja hasznosítani, mondjuk egy prezentációnál vagy iskolai leadandó készítésekor. Amúgyis egyre többen scrapbook-olnak, ahhoz sem árt tudni, hogyan lesz az embernek csomó szép betűkészlete.

A munka legnagyobb része, megtalálni a tökéletes betűket, sok időbe telik, nem azért, mert bonyolult dolog, hanem annyi forrás van, hogy azt nehéz átlátni.
Ha rákeresünk arra, hogy free fonts, vagy megnézzük a dafont.com-ot vagy a fontsquirrel.com-ot rengeteg betűvel találkozunk. Az én kedvenceimet összegyűjtöttem nektek, mindegyik betűtípust a saját nevével olvashatjátok. 

Mindig ezt nézem meg kinyomtatva, ha választani kell, mert a legördülő sávban kivehetetlenül kicsik a betűk.

Itt pedig jöjjenek lépésről-lépésre, hogy hogyan jutottam hozzájuk:

Rákeresek a font nevére, vagy bolyongok egy oldalon, ami tetszik, ráklikkelek. Ez az oldal jön föl, ahol valahol elrejtve megtalálhatjuk a Dowload szót. Ha ráklikkelünk felugrik ez az ablak, mentsük el, mondjuk az asztalra.

Klikkeljünk rá jobb gombbal és bontsuk ki ide. Lehet, hogy más is lesz a csomagban (azt kitörölhetjük) de kell legyen egy .otf vagy .tff file. Keressünk rá a start menüben a betűkészletre és nyissuk meg.

 

Az asztalról húzzuk be a .ttf file-t a betűk közé, az asztalit ki is törölhetjük.

Ha ezzel megvagyunk azonnal láthatóvá válik -még a wordben is- az új betűnk.

Ugye milyen egyszerű volt? Simán megéri ennyi munka azért, hogy különlegesebb betűkkel írhassunk.
Ti mire használnátok? Melyik tetszik legjobban az én kedvenceim közül?

Hogyan olvassunk sokat?

A könyves bejegyzés kapcsán meglepően sokan írtátok, hogy szerettek olvasni és, hogy sokat is olvastok (hurrá!), de van, akinek ez gondot jelent, mert nem tudja belesűríteni a napjaiba, vagy egyszerűen nem alakult ki az évek során egy olvasós-rutin.

Jöjjön néhány tipp, hogy hogyan lehet elkezdeni -sokat- olvasni:

1. Azt olvasd, amihez kedved van!

Ez a legfontosabb tippem ha mást nem is, ezt érdemes betartani. 

A legtöbb ember a középiskolában utálja meg az olvasást, ahol jópár, olvashatatlan vackon kell pillanatok alatt átrágni magunkat.

Azt hiszem én csak azért nem utáltam meg az olvasást, mert a kötelezők mellett mindig olvastam mást is.

Vannak mindig felkapott írók és vannak olyan könyvek, amiket nem eléggé, vagy épp túlságosan is mainstream olvasni, de szerintem ha már az ember nem olvashatja azt, amit akar, akkor az egészből pont az öröm veszik el.

Ha tényleg Lázár Ervinre vagy kiváncsi, akkor ne zavarjon, hogy a gyerekkönyvek között kell keresni, és bár divat fújjolni a puhafedeles strandravaló könyveket, de ha az érdekel, akkor nem érdemes erőltetni az ókori irodalmat, ha viszont pont Homérosz a kedvenced, akkor ne zavarjon, hogy nem vagy képben a Twilight-tal.

Csak olvass! Keresd meg azt a témát, ami érdekel, vagy egy írót, akinek remek a stílusa és olvasd, amihez kedved van.

2. Kezdj hozzá!

Ne nézd meg hány oldal, csak olvasd el a füleket, vagy az első oldalt. Ha a bevezető, vagy előszó unalmas, akkor ugord át, olvass el egy oldalt, vagy egy fejezetet, vagy csak 15 percet.

Egy jó könyv hamar beszippant, úgyhogy nem kell aggódni, ha az 50. oldal körül még mindig semmi, akkor tedd el későbbre.

Ezt a pontot magamnak is írom, mert bár imádok olvasni, nagyon nehezen kezdek neki új könyveknek, általában az előző miatt, ha az olyan csodálatos, akkor még szeretek abban a világban lubickolni pár napig. Úgy tűnik ezzel nem vagyok egyedül, ez egy létező dolog, neve is van:

 

2. Könyveket olvass!
Egyre kevesebb mást olvasok, újságot/magazint egyáltalán nem, híreket nagyon ritkán, talán havonta, blogokat egyre kevésbé, a readeremben  16 blog van és csak azt a bejegyzést olvasom el, ami érdekel és van ahol csak a képeket nézem meg.

Ha nem lenne semmi más dolgom egész nap tudnék blogokat olvasni, de próbálom ezt az időt, az ébredés után 1 órában limitálni, amikor félálomban, reggeli közben átfutom az újdonságokat.

Úgyhogy mivel mást nem olvasok, igénylem az olvasást.

3. Olvass tv helyett!

Nálunk tv, csak sport kapcsán megy, egyébként házimunka közben szoktam sorozatokat nézni, önmagában nem is köt már le (megszoktam, hogy közben rajzolok), az odafigyelős nagy kedvencek ebéd közben szoktak menni. Úgyhogy alig fordul elő, hogy leragadok a tv előtt, tehát marad időm olvasni.

4. Teremts kellemes olvasós környezetet!

Este a kádban, délután a fák alatt az árnyékban, strandon,  vagy lefekvés előtt, a lényeg, hogy olyan legyen a környezet, hogy legalább fél-1 órán át zavartalanul tudj olvasni.

Legyen odakészítve innivaló, kapcsold ki a számítógéped és halkítsd le a telefonodat. Nincs jobb dolog, mint elmerülni egy könyvben.

5. Olvass mindenhol!

Úgy értem, hogy mindenhol! Mindig legyen nálad könyv. Ha utazol, vagy fogmosás közben és a wc-n is. Tényleg bárhol! Ha olyan könyvet olvasok, ami teljesen magával ragad, még az ellipszis trénerre is magammal viszem, sőt olvasva megyek innen-oda a lakásban.

Vannak olyan könyvek, amik meg egyszerűen nem csúsznak, én ezeket ilyenkor félreteszem és visszatérek rá később, amikor jobban passzol a hangulatomhoz.

Próbáltam összegyűjteni, hogy az elmúlt pár évben mik voltak azok, amiket épphogy kinyitottam, már a végére is értem, elég vegyes lista lesz, a közös bennük, hogy mindegyiket pár nap alatt olvastam ki.

Letehetetlen könyvek szerintem:

Neil Gaiman: Sosehol

Elképesztő varázsvilága miatt még mindig nem tudok új könyvbe fogni, lehet, hogy inkább elolvasom újra.

Jonathan Safran Foer: Rém hangosan és irtó közel

Az elmúlt évek legmeghatóbb könyve, érdemes a film előtt elolvasni és utána szerintem a film is érthetőbb és jobb.

Julie Orringer: Láthatatlan híd

Abszolút a Napfény íze és a Benjamin Button (biztos a balerina miatt) hangulatát idézte fel bennem, nagyon szerettem, az, hogy Budapesten játszódik, külön öröm volt, mindig szeretek a szülővárosomról olvasni. Ilyenkor hiányzik is picit.

Nicole Krauss: A szerelem története

Az egyik legszebb szerelmi történet, amit olvastam, először angolul és rögtön utána magyarul, csodálatos.
Tegnap kaptam meg az írónő 3. magyarul is megjelent könyvét, ami ráadásul szintén Budapesten játszódik, biztosan lesz még szó róla.

Bulgakov: A Mester és Margarita

A külföldi kedvencem, 3 döbbenetes szál, varázsvilág. Elég érdekes sorozat is készült belőle, de mindenképp a könyv a kötelező.

Szerb Antal: Utas és holdvilág

Hazai kedvenc, nem véletlenül olvasom el minden évben. Legemlékezetesebb, ha Gubbioban olvassátok, de itthonról is odarepít.

Kondor Vilmos: Budapest Noir és az összes többi könyve

Döbbenetesen pontos korrajz a 30-as évek Budapestjéről, amit az izgalmas krimi szál, pillanatok alatt olvashatóvá tesz.

Peter Weiler: A Márai-véletlen 

Amolyan magyar DaVinci-kód, aki azt szerette és 1 nap alatt elolvasta, annak ez is nagyon fog tetszeni, a magyar vonatkozás miatt főleg.

Melania Mazzucco: Egy tökéletes nap

Több szálon futó és nagyon izgalmas történet, az olasz mindennapokban érezhetjük magunkat, miközben végig izguljuk az oldalakat, a nem éppen falható tördelés ellenére szuper villám-olvasmány.

Hermann Hesse: Demian

Szerintem a legfogyaszthatóbb Hesse könyv, ha az a szempont, hogy tőle is olvassunk valamit. Aki kedveli a személyiség fejlődés témát, meg is találta a következő olvasmányt.

Ken Follett: A katedrális

Nyilván az építészeti vonatkozás miatt, nagyon érdekelt, jó volt a száraz alaprajzok és nevek mögé történetet is olvasni. Nagyon jól tördelt és egyhuzamban olvasható könyv. Amennyire szerettem, annyira nem tudok mit kezdeni a folytatásával, amit nagyon vártam, de képtelen voltam végigolvasni. A sorozatot viszont nagyon hasonló volt, mint amilyennek én képzeltem el, úgyhogy örültem, hogy elkészítették.

P.G. Wodehouse: Jeeves történetek
A kedvenc utazós történeteim, és pont egy Jeeves- novellányira laktam az iskolától, úgyhogy napi 2 mindig elfogyott. Néha gond volt a hangosan felnevetésből, de egyébként tökéletes olvasást megszerettető könyvek.

Agatha Christie: Poirot történetek

 
A gyerekkori nyarak szinte kizárólag Poirot-val teltek, azóta viszont nem olvastam, de azt hiszem újra előveszem őket. Furcsa, hogy a megjelenésük semmit sem változott, szívesebben venném a kezembe szebb kötésben.
Még dokumetumfilm is készült arról, hogy mennyire gyorsan olvashatók ezek a történetek.
Az írónő életéről szóló könyveket olvastátok? Milyenek? Vannak közel olyan izgalmasak, mint az ő könyvei?

J.K. Rowling: Harry Potter összes
Még gimnáziumban olvastam el az első 3 részt, mindegyiket 1-1 nap alatt, volt amelyik miatt aludni se maradt időm, de abszolút megérte.
Azt hiszem itt az ideje, hogy az összeset egyben elolvassam újra. Tökéletes 1 hét lenne! Van egyáltalán valaki aki nem olvasta?

A jó könyvek mellett még azt vettem észre, hogy sokkal könnyebben olvasok olyan könyveket, ahol a mondatok vége az oldalak végén van. Talán azért, mert oda be tudok rakni könyvjelzőt, és mindig az az érzésem, hogy na még egy oldal, csak még egy oldal, és ez könnyen megszalad és lesz belőle 100.
Ilyen szempontból a legjobbak a HP és a Dan Brown könyvek, nagyon széles sorközökkel, nagy betűkkel vannak szerkesztve és alig van olyan oldal, ahol nem lehetne megállni.

P.S.: Tegnap megkaptam és elkezdtem olvasni (falni) az Éhezők viadalát. Nagyon izgalmas és nem túl nehéz olvasmányra vágytam és nagyon érdekelt, hogy mi a nagy felhajtás a könyv körül. Reméltem, hogy ez a könyv kiránt a book-hangoveremből. A filmet fél szemmel láttam és elég érdekes volt, úgyhogy kivételesen a film után olvastam a könyvet.
Tudtam mi fog jönni, a szereplőket se kellett elképzelnem, de azon vettem észre magam, hogy hajnali 3-kor a 260. oldalnál szomorúan kell lekapcsolnom a villanyt, hogy ma fel tudjak kelni.
Olvastátok? A többi részt is?

Ti melyik könyvet olvastátok el leghamarabb? Mikor és hogyan szoktatok olvasni? A fenti listából olvastatok valamit? Esetleg kaptatok kedvet valamelyikhez?

Fog rutin

Akik rendszeresen olvassák a blogot, már több szépségápolási rutinomat is láthatták (itt, itt és itt) és bár csak tág értelemben szépségápolás, de nagyon fontos az a rutin, amit a fogaimmal teszek. Ha belegondolunk a szépségnek elég nagy százalékát tudja lerombolni egy igazán csúnya fogsor, úgyhogy szerintem vehető ide ez a téma is.

Az előző rutinokhoz hasonlóan nem szakmai, csupán élet-tapasztalatból írok és mindenki akkor jár a legjobban, ha elmegy a szakemberhez, jelen esetben a fogorvoshoz és tőle kér tanácsot.

Mint minden, leírva nagyon kézenfekvő, a gyakorlatban mégsem olyan egyszerű. 20 évig jártam úgy fogorvoshoz, hogy semmi más dolgom nem volt, mint bezsebelni a dicséreteket, soha semmi gond nem volt a fogaimmal. Aztán 20 évesen kilyukadt az egyik fogam, nyilván köze lehetett a rengeteg cukros vacakhoz, amit ittam és ami után nem rohantam azonnal fogat mosni. Ahelyett, hogy elmentem volna fogorvoshoz, majdnem egy évig pánikoltam, hogy mi lett a dicséretre méltó fogaimmal, most már semmi sem lesz a régi.

Tudom, hogy hatalmas butaság, de mégse volt jobb ötletem, jól fel is hergeltem magam, hogy nyilván nem véletlenül fél sok ember a fogorvostól, szóval én is elkezdtem félni.

Szerencsére az egyik ismerősöm, aki ezt tudta rólam, jól átvert és úgy elcsalt egy fogorvoshoz, úgy, hogy nem is tudtam, mi vár rám. Ott már nyilván nem akartam jelenetet rendezni és megcsináltattam mindent, amit kellett. Szerencsére egy tüneményes, fiatal lányhoz kerültem, aki mindent elmondott, jó előre szólt, hogy amit most csinál, annak milyen lesz a hangja, milyen érzés lesz és azt kell, hogy mondjam, mára egyáltalán nem félek menni hozzá és amióta ő kezel nem is nagyon van rá szükség, újra szépek a fogaim.

A napi fogmosós rutinomat is tőle tanultam, úgyhogy meg is osztom veletek:

Először a kellékek:

Fogkefe

Fogkeféből jobb lenne egy elektromos, de mivel a fürdőszobánkban nincsen konnektor a mosdó mellett (?!?!) és nem akarnék a konyhában fogat mosni, úgyhogy átmenetileg kézzel mosunk fogat.

Szeretem azokat a fogkeféket, amiben van műanyag lapocska, olyan szép csúszósra lehet vele mosni a fogakat.

Amint kicsit kezdenek kiállni a sörtéi, azonnal lecserélem, ami miatt a barátom szekál is rendesen, hogy miért cserélem úgy fogkefét, mint más a zoknit és miért nem tudunk úgy bevásárolni, hogy ne vegyünk egy újat, de hiába, erre nagyon finnyás vagyok, de nagyon jól jön ez a mánia, akkor, ha valaki nálunk alszik, nincsen fogkeféje és még színt is választhat magának.

Fogkrém

Már egy ideje ezt a fajtát használjuk, finom, nem túl erős az íze és van benne sarki zuzmó, ami nagyon kedvesen hangzik és elvileg a fogakat is fehéríti.

A fogorvosom az elmexet ajánlotta, de éppen ennek a tubisnak a legelején, úgyhogy amint elhasználtam kipróbálom és ha érdekel titeket és érzek bármi változást, írok is róla.

Azonban nem ez az egyetlen fogrémem, nevessetek ki, de imádom a gyerek fogkrém ízét. Aki Hófehérke és Gabi választékon nőtt fel, annak elég nagy szám, hogy vannak jó ízű fogkrémek is, úgyhogy én ezt is használom, nem csak ezt, mert már nagy vagyok, de keverve elég finom és nem árt a fogamnak. Meglepően többször és sokkal tovább mosom így a fogamat. Ha nektek ez nem megy, egy próbát megér.

Amúgy meg ha homeopátiás gyógyszert kell szednem és nem moshatok mentolos fogkrémmel fogat, akkor ez tökéletes arra a pár napra.

Szájvíz

Még keresem az igazit, mert ez a fajta olyan erős, hogy megkönnyezem, ugyanakkor a barátom simán kibírja, pedig ételekből ő nem szereti az erőset. Ki érti ezt?

Szóval erőt szoktam venni magamon és legalább naponta egyszer öblögetek szájvízzel.

Egyszer kipróbáltam egy gyerekeknek valót, ami beszínezte a lepedéket, amit leszedett a már megmosott fogaimról és tejóég...volt még rajta bőven, úgyhogy azóta szájvizezek, mert van, ahová nem érek el a fogkefével ott ez besegít kicsit.

Kiköpni nem a mosdóba, hanem a wc-be szoktam és kicsit átsúrolom vele a wc-t, ha már antibakteriális.

A világoszöld színű elvileg enyhébb, ami azt jelenti, hogy csak simán fáj, de nem kibírhatatlan. Lehet, hogy vissza kell térni a gyerek szájvízhez?

Fogselyem

Mintha nem lenne elég bajunk, 25 éve felett a fogaink nem simán lyukadnak, hanem 2 fog között, ami egyszerűen szemétség, úgyhogy küzdök ellene, mégpedig fogselyemmel.

Próbáltam a letekerős változatot, de annyira nem állt kézre, hogy nem is használtam, ezt a pálcás fajtát viszont nagyon szeretem és 2 naponta használom. Remélem ezzel a trükkel elkerülhetem az egyszerre 2 lyukas fogat.

Ami miatt 25 év alatt is ajánlom, az a friss lehellet. A reklámokban a nyelvet hibáztatják, pedig ugyanolyan hibásak a fogközökben elbújó, gonosz kis ételmaradékok. Aki bátor, szagolja meg a fogselymét és soha többé nem felejti el használni.
Aki motiválná magát fogselymezés terén, annak van, kedves tengeri herkentyűs gyerek-fogselyem! 

Fogzselé

Gyógyszertárban lehet kapni, 1500 ft és ez szerepel a használati utasításában: 

Az Elmex gél aminfluoridot tartalmaz, a fogzománc fluoridtartalmának növelésére alkalmazható, valamint fogszuvasodásra való erős hajlam és fognyaki érzékenység esetén javasolt a fogszuvasodás megelőzésére, levehető sín, a részleges fogpótlás és a fogszabályozó készülék alatti fogzománc védelmére.

Mivel gyerekkoromban volt fogszabályzóm, ami nem javított a fogaim helyzetén, de cserébe a zománcomat kicsit megcsócsálta (utólag is köszönöm büdös szájú, hasát nekemnyomós fogorvosnéni) érdemes ilyet használnom, hetente egyszer. Az íze nem egy kulináris álomutazás, de nem is rettenetes, úgyhogy kibírom, cserébe az egészséges fogakért.

Régebben megpróbáltam szódabikarbónával mosni a fogaimat, hogy fehérebbek legyenek, azt értem el vele, hogy érzékenyebbek lettek, de a színük nem változott.

Azóta a fogorvosom kifehérítette a fogaimat, szakszerűen, ínyvédelemmel, így most A3 helyett, A1 fehérek lettek. Ebből a fog-árnyalatból a legvilágosabb, ami csalóka, mert akinek szürkések a ok fogai, annak fehérítve kékesebb-fehérebb lesz, akinek meg sárga az alapszíne, annak világítani nem fog, úgyhogy most olyan színűen szeretem a fogaimat, amilyenek, örülök, hogy egészségesek és nem csinálok hiúsági kérdést belőle.

Akinek nehezen megy a fogmosás, vagy aki a gyerekeit próbálja rászoktatni a rendszerességre, annak itt egy tipp, hogy biztos ne maradjon ki, se reggel, se este.

Nézzétek meg Stacy blogján milyen jól mutat ez a kép a fürdőben. Biztos nem marad ki egy alkalom se.

Ennyi mindent teszek a fogaimért, Nektek mi a fog-rutinotok? Milyen gyakran jártok fogorvoshoz? Volt fogszabályozótok? Nyomtatok rá viaszt, hogy ne tépje szét a szátokat? Ha máshonnan nem, templomi gyertyából? Van valakinek még most is fogszabályozója? Még mindig olyan rettenetes dolog? Gyerekkorotokban jött hozzátok a fogtündér?

Teendők lista

Ha nem lennének listák, én már évek óta semmit nem tudnék elintézni. Az egyetemi rajzolásoktól kezdve a házimunkáig minden teendőmet listákba szedem és boldogan pipálom ki azt, ami már készen van!

Amikor elkezdtem itthonról dolgozni és a határidőnaplóm már nem volt tele időpontokkal, kezdtem kicsit szétcsúszni. Azt nem akartam felírni, hogy be kell indítanom egy mosást és nem is fért volna minden ki a naplómba, de mivel nem volt leírva, sokszor el is maradt a rendszeres házimunka, ami ha térben és időben keveredik a sima-munkával, nagyon nehezen kap helyet.

Úgyhogy elkezdtem írni minden feladatot, amit vagy elfelejtenék, vagy nagyon nincsen kedvem hozzá és így végre minden időre elkészül.

A nyomtatható listát itt találtam és annyira tetszett, hogy nem készítettem sajátot. Letöltöttem innen.

Nagyjából pont ennyi kellemetlen feladat vár rám naponta, ki lehet pipálni, ha legyűrtem őket, úgyhogy hurrá, van heti teendők listám!

 

Ti tudtok listák nélkül élni? Mi az, amit csak azért csinálnátok meg, mert fel van írva és ki kell pipálni? Nekem sokáig a mosogatás és az edzés volt ilyen. Az egyik már megy magától, a másikkal még küzdök!

Tudjátok miért kezdik az angolszászok/amerikaiak vasárnappal a  hetet?

"Lajoska ma nem főz ránk" - tészta

Meg vagyok győződve róla, hogy a legjobb recepteket a kényszer szüli, vagy Lajoska találja ki a Susogó vendéglőben, ahol ha lehetne minden nap ennénk.

Rögtön a hét elején az a helyzet állt elő, hogy mindkét feltétel teljesült, ugyanis hétfőnként zárva van az étterem, pedig nagyon ettem volna a kenyér-mártásos babból, illetve nem volt itthon semmi és eszem ágában sem volt kimozdulni a csillió fokban, úgyhogy vettem a bátorságot, hogy utánozzam a mestert és abból csináljak ebédet, ami a kezem közé akad.

Szerencsére az én drága anyósom (a facebookon megszavaztuk, hogy akkor is anyós, ha nagyon szeretjük!) küldött frissen szedett ceruzababot a kertből, úgyhogy volt némi remény arra, hogy lesz mit ennünk.

Így született meg a Lajoska-féle kenyérmártásos ceruzababos tészta ötlete.

Hozzávalók:

tészta

vaj

ceruzabab (nem mértem le, de bő 2 maroknyi volt)

1 vastag szelet szottyadt kenyér

1 dl tejszín

1 gerezd fokhagyma

só, bors

Elkészítés:

Felteszem a vizet forrni, ha már lobog, beledobom a tésztát és elkezdem a többi hozzávaló elkészítését.

A babot megmosom és a végét 2 oldalt lecsippentem, olvasztott vajra teszem és megsózom, kicsi vizet loccsantok rá, lefedem és 15 perc alatt puhára párolom. Nagyjából akkorra készül el, mint a tészta.

Egy vastag szelet kenyér (1,5-2 cm) belsejét összemorzsálom egy tálba, minél régebbi a kenyér, annál könnyebben fog menni.
Minél jobb kenyérből csináljátok, mert a finom kenyér íze sokat számít. Én ezt használtam, mert már egy ideje csak ilyen kenyeret eszünk, van benne teljeskiőrlésű és sima liszt, krumpli és fűszerek, szóval érdemes valamivel extrább kenyeret használni, egyébként is.
A morzsákra öntöm a tejszínt,és rányomom a gerezd fokhagymát, sózom, borsozom és próbálom megállni, hogy ne egyem meg az egészet az ebéd előtt, például a kenyér hájéval mártogatva. Ha ez sikerül, a nehezén túl is vagyunk.
Van aki a mártást felforralja, én lusta voltam nem tettem, így is nagyon finom lett.
Tálalásnál most nem kevertem össze semmit, csak rétegeltem a finomságokat egymásra.
Máskor is lesz ez az ebéd, csodálatos volt. Legközelebb tészta nélkül, valamilyen hús mellé, köretnek fogom elkészíteni, lehet, hogy még finomabb lesz.

Van olyan hely, ahol minden nap tudnátok enni, akkor se unnátok meg? Gondolkoztatok már azon, hogy elraboltok egy szakácsot (és nyilván a cukrászt is)? Van olyan jótündéretek, aki néha küld isteni friss zöldséget, gyümölcsöt? Mire használjátok a száraz kenyeret?

Hogyan éljünk túl egy szakítást?

Megint egy olyan bejegyzéssel jövök, amit nagyon remélem, hogy semelyikőtök nem fog soha az életben használni, de a legjobbakkal is előfordul és kaptam egy nagyon kedves levelet, amiben az a kérés állt, hogy írjak erről.

Azt kell mondjam, hogy ez az a téma, amiről tapasztalatból, sőt rutinból tudok írni, mert velem általában szakítottak és nem én szakítottam. (Magamban azt gondolom, hogy azért, mert én sose adtam fel egy kapcsolatot és addig küzdöttem érte, amíg csak lehetett, de lehet, hogy az volt az oka, hogy igazából egy kiállhatatlan boszorkány vagyok.)

Lényeg a lényeg, a szakítás utáni létet meg kellett szoknom és elég gyorsan túltettem magam a legtöbb véget ért kapcsolatomon, úgyhogy jöjjenek a bevált tippek, nagyon meglepő nem lesz köztük, sőt kifejezetten közhelyesre is lehet számítani, de bevált módszerek mind.

1. 

Zokogd ki magad, van az a kapcsolat, amit el kell siratni. 

Halkan ideszúrom azt a mondást, miszerint, az aki megérdemelné, hogy sírjunk miatta, nem tesz olyat, ami miatt sírnánk. De szerintem helye van a könnyeknek, van aki egy kiadós sírással túl is teszi magát a legnehezebb részén. Ezenfelül a sírásba könnyű belealudni, ami nagyon jót tesz ilyenkor, igazából az egész szakítást téli álomban lenne a legkönnyebb átvészelni.

2. 

Sose legyél egyedül! 

Találkozz mindig valakivel, ilyenkor jöhetnek a barátnők, akik átsegítenek a legnehezebb napokon és akik úgyis tudják, hogy mi történt és nem kell mindent újra és újra elmesélni és a sebeket felszakítani. Csak legyetek együtt, mozizzatok, vásároljatok, csináljatok bármit, csak ne legyél egyedül, mert ha egyedül vagy, akkor gondolkozol és az idő is lassan repül, pedig az a cél, hogy az első pár napot valahogy túléld.

3. 

Sajnáltasd magad...ér! 

Bár a legtöbb emberrel már szakítottak, mindig az tűnik a legdurvábbnak, amit mi magunk élünk túl. Érdemes addig csinálni, amíg már magunkat is idegesít a nyavajgásunk és megrázzuk magunkat.
Rengetegen ezt a lépést kihagyják, mert erősnek akarnak látszani, ők azok, akik 1 év múlva, már megkeseredve, de még mindig ezen a témán rágódnak. Az igazi barátok úgyis meghallgatnak, vagy rád szólnak, ha már tényleg elég.

4. 

Ha dühös vagy, a dühödet fektesd sportba, fuss mint egy megszállott!

Annyi energia van a haragban, fordítsd valami jóra. Kezdj el futni, vagy boxolni, vagy dobálj ki minden szemetet a lakásból, a pincéből, a garázsból vagy sikáld ki a kádat.

Mire készen vagy a dühöd is csillapodni fog és mivel tettél valamit és nem csak puffogtál, nagyon elégedett leszel.

5.

Változtass meg valamit magadon vagy a környezeteden!

Talán a legnagyobb közhely és trükk egyben, egy szakítás után a fodrászhoz menekülni. Csodákra képes egy új frizura, annyi önbizalmat ad, amire, valljuk be, most igazán szükség van.
Én nagyon szerettem a szobámat átrendezni, kifesteni, mert az új környezetben a régi emlékeknek kevesebb helye akad.

6.

Bulizz sokat!

Nem az őrült vedelésre gondolok, de mozdulj ki! Az új frizurádat el kell vinni egy buliba, ráadásul ha jól érzed magad, csomó elismerő pillantással fogsz találkozni, ami megint csak a mi malmunkra hajtja a vizet.

Amit ne csinálj: ne próbáld meg kitalálni ő hol fog bulizni és véletlenül se menj annak a helynek a közelébe !!! Még soha az életben nem lett semmi jó abból, amikor valaki a volt szerelme miatt járta az utcákat helyről-helyre.

Ha találkoztok az a baj, ha nem, akkor az, ha ő jól érzi magát, abba beleszakad a szíved, ha nem, abba is. A tegyük féltékennyé azzal, hogy mással táncolunk módszer pedig a legátlátszóbb a világon.

Ha van egy barátnőd, aki átlát ezen, akkor nyert ügyed van, nem fogja engedni, hogy hülyeséget csinálj.

Ha véletlenül mégis összefuttok valahol (akár buliban vagy máshol) akkor legyél vele kedves, nem túlságosan, de fölösleges bunkózni, viselkedj úgy, mint egy régi ismerőssel. Ne próbálj eljátszani semmilyen szerepet, az se baj, ha látja rajtad, hogy nem a legvidámabb pillanataidat éled, csak viselkedj normálisan.

7. 

Szedj fel pasikat! 

Az egyik barátnőm, (akitől a legkevésbé vártam volna ilyen tippet, konzervatív családból származó, azóta boldog feleség és kétszeres anyuka) azt javasolta, hogy minden fiúnak adjak esélyt, akitől épphogy nem fog el a hányinger.

Nagyon meglepődtem és nem is értettem mire gondol, de pont a legnehezebb szakításom után voltam és úgy éreztem, hogy soha semmilyen pasinak nem fogok kelleni, úgyhogy belevágtam. Sose udvarolt annyi fiú nekem, egyikből se lett semmi komoly és volt közöttük olyan, akit nem mutattam volna be büszkén a szüleimnek, de jól esett, hogy szóba állt velem bármilyen fiú.

Mielőtt még bárki félreértené, nem ágyról-ágyra szállásra gondolok, csupán beszélgetésre, randikra, olyan dolgokra, amit később nem bánunk meg. Nem volt külön módszerem, egyszerűen csak kedvesen elbeszélgettem fiúkkal, az a kényszer nélkül, hogy férjet találjak magamnak.

8.

Ha van másik lány, felejtsd el!

A legkedvesebb lány is vállalhatatlan pszichopatává tud változni, amint féltékenység is kerül egy történetbe. Ez a legnehezebb lépés, de felejtsd el, hogy ő létezik, nem miatta szakítottatok, mert ha minden rendben lett volna, akkor ő úgyse tudott volna kárt tenni. Attól még csöndben lehet utálni, de sok időt elfecsérelni miatta, nem érdemes. A Jóisten/karma már bünteti is egy olyan fiúval, aki volt olyan hülye, hogy elhagyott. Innentől kezdve nem a Te dolgod, hogy bosszút állj, ha rábízod a sorsra, profibb megoldás lesz a vége.

9.

A kedvencem: áltasd magad!

Ha máshogy nem bírod ki az első pár napot, akkor ringasd magad abba a hitbe, hogy minden rendben lesz, ennek most így kellett alakulnia, hogy izgalmasabb legyen a szerelmetek története.

Ha ő az igazi, akkor úgyis együtt lesztek és ez csak egy csavar, ha meg nem, akkor hála égnek, hogy csak ennyi időt vett el az életedből.

Erre mindig az szokott lenni a barátnőim válasza, hogy de én tudom, hogy ő az igazi, csak ő nem.
Most komolyan?! Az Igazitól az ember azt is elvárhatja, hogy neki meg mi legyünk az igazik! Bármennyire is megfeszülsz, egy kapcsolatban Te csak 50%-ot tudsz beleadni és elrontani is csak ennyit lehet egy oldalról, a másiknak kell odatenni a maradék 50%-ot és attól lesz tökéletes.

Úgyhogy ha menni akar, menjen, majd észhez tér és akkor visszajön, vagy ha nem, akkor nem is kell, hogy jöjjön, egyszerűen csak nem ő volt az igazi.
Nekem ez a módszer mindig segített, a legnehezebb napokon átlendültem így, később meg rájöttem, hogy valahogy elleszek nélküle is.

10.

Ha olyan hangulatban vagy itt van pár szakítós film, csak, hogy lásd, hogy nem csak veled szakítottak!

Lepattintva
Őrült, dilis szerelem
Nem kellesz eléggé
Derült égből Polly
Bridget Jones naplója
Napsütötte Toszkána - teljes film
Édes kis semmiség - itt az egész film, a linkre klikkelve megnézhetitek. 

Elég megdöbbentő, de nagyon vicces. Főleg ha a munkahelyeden nézed, főleg, ha miután megnézted a munkahelyeden és a kollégákkal ezt idéztétek egy hétig, egyik nap besétál Selma Blair(!) és Te komolyan beszélsz hozzá, miközben próbálod nem felidézni azt a bizonyos jelenetet a filmből! :))
  

Tudom, hogy minden szakítás más és más, de a részletek ismeret nélkül ennyi jutott általánosan hirtelen eszembe. Aki úgy érzi, hogy a barátai már nem akarják újra meghallgatni a történetet, az írjon ide nyugodtan, névtelenül, sokan vagyunk és majdcsak kitalálunk valamit!

Akinek éppen aktuális az írás, annak meg sok erőt és kitartást kívánok és rengeteg puszit küldök! 

Többiek, akik éltek már túl szakítást, melyik a legjobb tippetek? Mi vált be legjobban a fönti listából, vagy egyébként? Veletek szakítottak már, vagy mindig Ti dobjátok ki a fiúkat?