2013. november 14., csütörtök

Őszi kedvencek 1.

Az elmúlt napokban, úgy néz ki, hivatalosan is ősz lett és nem az az ősz, amit mindenki szeret, teljesen jogosan, az ideális 20 fokkal, a gyönyörű színekkel, hanem az az ősz, aminél már el kell gondolkozni, hogy miért is jó.
Van azonban pár dolog, ami miatt mégis nagyon szeretem ezt az évszakot. Úgyhogy mostanában erről lesz szó, hátha nektek is szükségetek van némi motivációra, mert azt veszem észre, hogy mindenki nyűgösebb, fáradtabb, idegesebb, ha nem gyönyörű az idő.

Szóval, ami hirtelen eszembe jut és az őszhöz köthető, azok a:
  • teák
  • sálak
  • krémlevesek
  • sorozatok 
  • és végül, de nem utolsó sorban a munka.
Talán az utolsót kell majd leginkább megmagyarázni, de kezdjük a legelején, ma a teákról lesz szó.

Tavasszal azt vettem észre, hogy újra semennyit nem iszom, rá kellett jönnöm, hogy elhagytam a teát a meleg idő miatt. Próbálkoztam a vízzel, de sose sikerül olyan jól, mint a tea. A rengeteg tea. Úgyhogy az ősz beálltával, jó pocokhoz méltóan felhalmoztam pár fajtát, amit reggeltől estig lehet inni.


Nagyobb százalékban fehér teák. Jobban szeretem, mint a zöldet és talán egészségesebb, mint a fekete, amit a férjem (defuramégmindigleírni) iszik, jó erősen. Hiába a Balkán megtette a hatását, azóta ő török teát iszik. Szerencsére hoztunk magunkkal az isztambuli fűszerpiacról, igazi leveles fekete teát, de múltkor kipróbáltuk a tesco finest (vagy mi is a neve) earl grey teát és messze a legfinomabb, amit valaha kóstoltam. Sajnos a doboza elszakadt, úgyhogy csak az ezüst zacskó maradt meg, de egy féle van, könnyű megtalálni, ha jól emlékszem, az elégedett miniszter van a csomagoláson.
A másik áztatós teánk, szintén Isztambulból a rózsa tea, ami tényleg rózsabimbókból áll és amit én egészen eddig nem tudtam. Isteni az íze és nyugtató hatása van.
A másik tescos szerzemény a white balance tea, ami kis piramis tasakokban ázik és zöld és fehér tea keveréke, csodálatos íze van, érdemes egyszer kipróbálni. 
A narancsos fehér tea is szuper, imádom a Clipper teákat, de még nem tudom eldönteni, hogy a csomagolás, vagy az íze miatt.
Délután 5 után már csak nyugtató teát iszom, régen a Clipper sleep easy volt a kedvencem , most a Teekanne levendulás teája, de a dm saját márkás nyugi teája is csodás.
Ha nem vagyok lusta áztatni a teát (általában abban a kis fekete tea/kávé főzőben, akkor a Nyugtató nevű tea is nagyon finom és mindegyik nagyon hatásos. 

Ti mit szerettek az őszben? Melyik a kedvenc teátok? Áztattok, vagy filtereztek inkább?

2013. november 8., péntek

Új kedvenc

Mindig is voltak lakberendezés-dekoráció szerelmeim. Először természetesen az IKEA, aztán egy elég nagy ugrással és soha be nem teljesülő szerelemmel a high end márkák, amik között dolgoztam. Újra elérhetőbb szerelem volt a Butlers és most megint van egy új. Sejtitek?
Természetesen a H&M Home. Azt kell mondjam én már elég rég márkahű vagyok. Gyerekkoromban még Ausztriában az LOGG öltöztetett, aztán amióta itthon van H&M azóta szinte csak onnan vannak ruháim. Most megnéztem direkt, ma 1 dolog van rajtam, ami kilóg a sorból. Máskor is maximum 3. Úgyhogy képzelhetitek milyen boldog voltam, amikor kiderült, hogy az összes ruhámon kívül az összes dekor tárgyamat is megvehetem egy helyen.
Abban a pillanatban, hogy elkezdenek zöldséget, kávét/teát és könyveket árulni, becserélem az összes pénzem ajándékutalványra, mert úgysem fogok máshol fizetni.
Ott tartottunk, hogy megnyílt a Home és én a hülyehülyehülye és nagyon elhúzódó lakásfeltúrás miatt hetekig nem jutottam el. De múlt héten egy laza órán át mentem polcról polcra tátott szájjal. Megígérem, hogy legközelebb ha ilyen történik, viszek kamerát, hogy láthassatok ebben az állapotban. Egyértelműen a sírás határán kapkodom a levegőt. Mindig ez van, ha túl nagy a választék olyan dolgokból, amikért rajongok. Mondd csak egyszer nekem egy könyvesboltban, hogy válassz, amit csak akarsz és én azonnal hiperventillálok. Szóval úgy voltam vele, hogy veszek 1 dolgot, mert vagy 1 valamit veszek, vagy mindent. Úgyhogy vettem egy gyertyát és azóta ha meggyújtom egy igazi jellembajnoknak érzem magam. 
Bár nem éreztem sose magaménak a haul/zsákmány műfajt, de most mégis megmutatom, hogy miket vettem volna, ha mondjuk Donald Trump pénztárcájával megyek a Westendbe.


Az igazi kegyelemdöfés a karácsonyi kollekció volt, amiből rengeteg (még ezeknél is jobb) darab nincs fenn a honlapon, úgyhogy érdemes körülnézni.
Ami igazán csodálatos, hogy idén karácsonykor nagyon könnyű lesz az ajándékozás. 3000forintos limitet vezettünk be a nagy családi karácsonyra és a barátokkal se szoktunk egymáson túllicitálni és ebbe az árba a képekről szinte minden belefér, sőt, van amiből kettő is.


Úgyhogy kedves Jézuska / Donald Trump, jó voltam idén, nézd meg a képeket és képzeld hozzá, hogy sokat sejtetően kacsintok egyet!

Ti hogy ejtitek ki a H&M-et? (Én: háundemm) 
Mi tetszik legjobban a válogatásomból?
Volt már, hogy ilyen erővel tört rátok a bőség zavara?
Ha csak egy márkát választhatnátok, mi lenne az?

2013. november 6., szerda

Van 10 perced?

Ha a testalkatomat megpróbálnám besorolni a megszokott kategóriák egyikébe, akkor tuti alma lennék. Viszont ha igazán jó hasonlatot keresek, akkor az alma nem a legpontosabb, sokkal inkább olyan az alakom, mint egy cake pop. Pálcikán gombóc. Úgyhogy minden szabad percemben a törzsemet kéne edzenem.
Lehet, hogy csak én vagyok telhetetlen, de nagyon kevés jó törzs-edzést találni az interneten. Ma viszont egy olyanra akadtam, amit nagyon élveztem végigcsinálni és rég esett ilyen jól egy edzés.


Mielőtt még bárki kifogásolná, hogy én egy helyről szeretnék fogyni, amellett, hogy továbbra is tartom ezt a vágyamat, tudom, hogy fontos a kardio edzés is, úgyhogy tessék, még 10 perc torna, Ti akartátok.
Akármennyire is kardio, nem unalmas és egyáltalán nem fájt az egyébként nagyon érzékeny térdem a végén.

2x10 perc az egész, úgyhogy nagyon nyomós indokok kellenek, hogy elfogadjam, hogy nem tornáztok ma velem. Gyerünk! Különben nincs cakepop! (illetve az én esetemben éppenhogy van...)

Milyen mozgás esett a legjobban mostanában nektek? 
Mit mozogtok, ha hűvösebbre vált az idő? 
Milyen gyakran?

2013. november 4., hétfő

Ázsiai leves (vagy valami hasonló)

A vidéki életnek vannak hátulütői. Persze nem sok, de azért van. Hirtelen egy jut az eszembe: az étel rendelés. Eleinte még próbáltunk megvesztegetni pécsi éttermeket, hogy jöjjenek ki hozzánk, de esélytelen volt, úgyhogy 3 éve nem rendelünk enni. Csak azt a pizzát, amit néha a postás hoz ki. De ennél extrább dolgot nehéz beszerezni, úgyhogy ráfanyalodtunk az sk. vacsikra.
Idén voltunk először a Momotaro-ban levesezni, ami kötelező feladat, a szerencsés budapestieknek. Az első alkalom óta vagy ott ramenezünk, vagy arról beszélünk, hogy milyen jó lenne ott ramenezni.
Valljuk be ez így elég szomorú és bejegyzésnek sem állja meg a helyét, úgyhogy én bizony toppantottam egyet és elkészítettem a faluvégi rament vagy pho-t. Vagy hívjuk inkább kamu-ázsiai leveskének, mert egyik odavalósi nép se vallaná sajátjának, annyira vegyes, de nagyon finom és egyszerű.


Hozzávalók 4 személyre vagy 2 személynek 2 ebédre

100g vaj
4 szál újhagyma
3 sárgarépa
1 kis fej kínai kel
1 nagy fej brokkoli
szójaszósz
kb.5 kávéskanál kínai ötfűszer (nekem szerencsére így keverve is van, de ha magatok készítenétek, akkor fahéj, csillagánizs, szegfűszeg, édeskömény és szecsuáni bors van benne)
2 kis csomag üvegtészta 


Csodajó hír, hogy minden hozzávaló megtalálható egy nagy bolt polcán, nem kell az Ázsia Bt-be menni, csak érdemes, állítólag csoda hely...

Elkészítés

Az elkészítés legbonyolultabb részével rögtön a legelején találkozunk, ugyanis darabolni kell, nem is keveset. Minden ami a listában szerepel és darabolható, azt vékony csíkokra vágom és közben szidom magam, hogy miért sajnálom a pénzt a TopShop-os szeletelőgépre, azzal fél pillanat és egy leányálom lenne. De így is kibírható, csak egy jó éles kés kell hozzá meg majd' fél óra.
A vajon megpirítom a zöldségeket a fenti sorrendben, amikor az előző puhulni kezd, hozzáteszem a következőt. Közben fűszerezem és meglocsolom őket szójaszósszal. Itt legyetek óvatosak és inkább kóstolgassátok apránként, mindenkinek más az ázsiai íz küszöbe. 
Amikor már kellemesen karácsony illat van és minden picit megpirult a vajban-fűszerben-szójaszószban, felöntöm annyi vízzel, hogy ellepje és hozzádobok 2 marhahúsleveskockát.
Hagyom rotyogni, de nagyon gyorsan megvan, kb. 10-15 perc.
Egy másik lábosban felforralok sós vizet és beleáztatom az üvegtésztát 5-10 percig, amíg finom puha nem lesz (megint érdemes kóstolgatni.)
Az üvegtésztáról egy dolgot érdemes tudni. Ha nem 4 főre készül a leves, nem szabad a nagyobb kiszerelést venni, mert a felét elteszem későbbre logika itt nem működik. Az üveg tészta ugyanis törhetetlen biztonsági üvegből készül, úgyhogy a cérnametéltre méretezett izmokkal semmire, de semmire nem lehet menni. Ez a tészta nyersen elvághatatlan. Viszont nagyon nagyon finom és ettől talán egy fokkal ázsiaibb lesz ez a szedett-vedett leves.

Ti hogy álltok az ázsiai konyhával? És az étel rendeléssel? Honnan szoktatok rendelni? Mennyire ragaszkodtok egy recept eredetiségéhez?
Rendeltetek már valaha a TV-ből? Vagy tudtok olyan vagányan és gyorsan szeletelni, mint a szakácsok? 
Fogott ki már rajtatok az üvegtészta? 
Voltatok már a Momotaroban? Vagy az Ázsia Bt.-ben?